A minap 16 pártot és 7 koalíciót regisztrált a bolgár központi választási bizottság az április 2-i parlamenti választásra, amely két éven belül az ötödik megmérettetés lesz. A bolgár rendszerben a pártok megyei listákat indítanak, s azok az erők jutnak be a nemzetgyűlésbe, amelyek négy százaléknál több szavazatot kapnak. A társadalom politikailag hagyományosan töredezett. A fő választóvonal korábban az oroszbarát és a nyugatos politikát folyató pártok között húzódott. Az elmúlt években azonban jelentkezett egy másik hasadás, egyik oldalán korrupcióellenes új erőkkel, amelyek le akarják váltani a láthatatlan szálakkal egymáshoz kötődő hatalmi struktúrákat. Ez utóbbiak közt vannak deklaráltan Nyugat-barát (GERB) és mélyen oroszbarát (BSZP) erők, de ide sorolják a török és muzulmán kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért pártot is (DPSZ).
Az elhúzódó intézményi-politikai válságot az robbantotta ki, hogy
két éve tömegmozgalom indult a korrupciós tömb uralmának megdöntésére. Botrányok sorában lepleződött le Bojko Boriszov akkori miniszterelnök bűnös kormányzása és az EU-pénzek lenyúlásán alapuló rendszer,
amelyben a formálisan ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a DPSZ is részt vettek. Azóta új pártok bukkantak fel, részben Nyugat-barát, korrupcióellenes programmal, részben nacionalista, oroszbarát, Nyugat-ellenes jelszavakkal. Több közülük bejutott a parlamentbe, de nemsokára eltűnt a politika süllyesztőjében. Ilyen volt például Szlavi Trifonov népénekes és szórakoztatóipari és médiavállalkozó Van ilyen nép (ITN) nevű, populista projektje.
A nyilvánvaló leleplezések dacára továbbra is a Boriszov-féle Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) kapja a legtöbb szavazatot. Tízéves uralma alatt ez a magát Nyugat-barátnak mutató vezérpárt erős támogatói hálózatot épített ki, kliensrendszere képes megtartani a szavazótábor jelentős részét. Az arányos választási rendszer koalícióra kényszeríti a pártokat. Mivel a bolgár társadalom eszmeileg és tradícióit tekintve is megosztott, sok kis párt indul, de olyan erősek köztük az ellenszenvek, hogy nem tudnak kormányképes koalíciót alkotni. Ez okozza a tartós politikai patthelyzetet.
Bulgáriában feloszlatták a parlamentet, kiírták az előrehozott választástAz elmúlt két év egymásba érő kampányidőszakai alatt Bulgáriát ügyvezető kormányok irányították, amelyeket Rumen Radev köztársasági elnök nevezett ki. Radev tábornok, a légierő volt parancsnoka a BSZP támogatásával lett elnök. Közte és Boriszov kormányfő között folyamatos volt az ellenségeskedés, s Radev a korrupcióellenes erők oldalára állt. Egy korábbi ügyvezető kormányba ő nevezett ki két, a Harvardon diplomát szerzett fiatal közgazdászt, Kiril Petkovot és Aszen Vaszilevet. Ők ketten szervezték meg a Folytatjuk a változást (PP) korrupcióellenes mozgalmat, amelynek sikerült jelentős tábort összegyűjtenie, s a 2021. novemberi választás után pár hónapig kormányoztak is egy tarkabarka Boriszov-ellenes koalíció élén. Ám ez szétesett, mert a benne lévő pártok közt számos ellentét feszült, egyebek közt az Ukrajna elleni orosz agressziót illetően és a korrupciós ügyek megítélésében.
A koalíciónak tagja volt a szocialista párt is. Ők eközben megalkudtak Boriszovval és a DPSZ-szel arról, hogy a választójogi törvényt módosítják, így az addigi, szavazógépes módszer mellett újra lesz papír alapú szavazás. Megkönnyítették a vidéki választók mozgósítását és megnehezítették a külföldön élők részvételét a voksolásban. Ez pedig a konzervatív vidéki tömegekre támaszkodó, hagyományos pártoknak kedvez.
Már az idei választási kampány kezdete után az Egyesült Államok újabb öt olyan bolgár személyt nevezett meg, akiket korrupciós tevékenységük miatt szankciókkal sújt az úgynevezett globális Magnyickij-törvény alapján. Köztük van a GERB volt pénzügyminisztere, aki felajánlotta egy a szerencsejáték-üzletben monopol helyzetre törő üzletembernek, hogy ellenszolgáltatásért számára kedvező törvénymódosítást visz keresztül, de a BSZP egyik volt minisztere is, aki az orosz kőolaj importjában és a bolgár atomerőmű fűtőanyag-ellátásában hajtott végre korrupt műveleteket. Már korábban felkerült az amerikaiak listájára Deljan Peevszki médiamágnás, aki a DPSZ színeiben volt képviselő.
A kampányra több új politikai erő is bejelentkezett. Vagy fél tucat, ismert oroszbarát politikusok által vezetett nacionalista párt bukkant fel: egyikük Ki a NATO-ból és az EU-ból névvel indul, a másik a Semleges Bulgária elnevezést választotta. De oroszbarátnak minősül az Emelkedő Bulgária nevű eddigi parlamenti párt is, melyet Radev volt ügyvezető miniszterelnöke vezet. Indul egy új szocialista csoport Baloldal elnevezéssel, s választási koalíciót kötött a PP a Demokratikus Bulgária nevű jobbközép reformista párttal. Kérdéses, hogy ezzel sikerül-e megverniük Boriszov GERB-jét.
A tábornok-elnök és a béke
Minden bizonnyal Rumen Radev köztársasági elnök az ország legfontosabb oroszbarát politikusa. Bulgária ugyan elítélte a 2022 februárjában indult orosz inváziót, de nem ígért katonai támogatást a megtámadott Ukrajnának. (Kiril Petkov rövid életű kormánya azonban, mint múlt hónapban kiderült, a háború első heteiben titokban nagy mennyiségű lőszert és gázolajat szállított Ukrajnának.) Tavaly ősszel a bolgár parlament nehézfegyverek átadásáról határozott, de ezt Radev az ügyvezető kormánnyal megakadályozta. Közben azt hangoztatják, hogy támogatják az ukrán hadsereget katonai, egészségügyi és más kiképzéssel, és segélyszállítmányokat küldenek az ukránoknak. Radev az Orbán-kormánnyal együtt vétóval fenyegetett arra az esetre, ha Brüsszelben az orosz atomerőművi fűtőelemekre is embargót akarnának bevezetni. A közvetlenül megválasztott államfő – Orbán Viktorhoz hasonlóan – mielőbbi békét szorgalmaz, ennek mikéntjéről ugyanakkor nem beszél. A bolgár társadalom jelentős része vevő erre a retorikára, az oroszokkal szembeni hagyományos hála és barátság érzése tudatukban felülírja a jelenlegi tényeket.
