Valószínű, hogy az agyi hanyatlás baktériumok, vírusok tevékenysége következtében indul meg - legalábbis erre a következtetésre jutott Davangere Devanand, a Columbia Egyetem Orvosi Karának neurológusa, aki átfésülte a betegséggel kapcsolatos cikkeket és több olyat is talált, amiből ez derült ki.
,,Ráakadtam arra a 35 éve létező teóriára, hogy az Alzhemer-kór mögött a herpesz vírus állhat, és ott voltak az indirekt bizonyítékok is” - mondta Devanand a Guardiannak. A nyolcvanas évek közepétől kezdve több tudós kezdte megosztani az elméletet arról, hogy vírusok vagy baktériumok okozhatják a betegséget, de az akkori közegben ez a vélekedés óriási ellenállásba ütközött: nem fogadták őket nagy konferenciákon, a jelentős tudományos lapok nem jelentették meg tanulmányaikat. De egyre gyűltek a bizonyítékok, hogy a herpesz szimplex 1-vírus (HSV-1), amely az Egyesült királyság lakóinak 70 százalékában jelen van, az első helyen gyanúsítható oka a kórnak.
Francia és skandináv vizsgálatok is azt mutatták, hogy azok, akik herpesszel voltak fertőzöttek, nagyobb valószínűséggel lettek alzheimeresek.
Amikor Ruth Itzhaki, az Oxfordi Egyetem Népesség Öregedés Intézetének professzora, aki mindenkinél többet tett a víruseredet bizonyításáért, agyszöveteket vizsgált, kiderítette, hogy az Alzheimer-kórosok mintáiban több volt a HSV-1-vírus DNS-einek száma, mint azokéban, akik nem haltak meg a betegségben. De egy 2018-as tajvani tanulmány is azt állította, hogy azok, akiket herpesz ellen standard vírusellenes gyógyszerekkel kezeltek, kevésbé lettek alzheimeresek. Voltak olyanok is, akik a Chlamydia pneumoniae baktériumot, ami tüdőbetegséget okoz, vagy a Borrelia burgdorferit, a Lyme-kór okozóját sejtették a kór mögött.
Davangere Devandot az is izgatta, hogy miközben a betegség jelei, lefolyása jól ismert, és már voltak elképzelések a mikrobák okozta eredetről, a teljes mechanizmus rejtély volt. Az tudott volt, hogy az agysejteket mérgező fehérjelerakódások pusztítják, és azt is lehetett tudni, hogy bizonyos tényezők, például genetikai kitettség, magány, mozgáshiány, helytelen étkezés erősítik a káros folyamatokat. Közben az is kiderült, hogy a baktériumok és/vagy vírusok miután bekerültek a szervezetbe, akár nagyon fiatalokba is, még nem támadják meg az idegrendszert, ez csak a középkorúaknál történik meg. De még az agyban is “alvó” állapotban maradnak évekig, és csak idősebb korúakban “ébrednek fel”, aminek több oka lehet, például az immunrendszer gyengülése, traumatikus esemény, fejsérülés, esetleg más fertőzés. Azt, hogy fertőzések okozhatnak idegrendszeri problémákat, mint említettük, nem volt elfogadott elképzelés, de miután tavaly kiderült, hogy a multiplex szklerózis fő kockázati tényezője az Epstein-Barr-vírus, Devanand az USA Nemzetei Öregedési Intézetétől több millió dollárt kapott az Alzheimer-kór vírus eredetének kutatására.
Egyes kutatók szerint a vírus-eredet és a fehérje-lerakódás teória nem kell, hogy ellentétben álljanak egymással. Rudolph Tanzi, a Harvard orvosi kara professzorának több, mint egy évtizedes felfedezése szerint az egészséges idegsejteket pusztító káros béta-amiloid fehérjék felszaporodásának oka az agyban, hogy mikrobaölő hatása van: az agyat a külső behatolók ellen védi. Ahogy öregszünk, a mikrobák az egyre átjárhatóbbá váló érfalakon kersztül egyre könnyebben támadják tömegesen agyunkat, amely a védekező fehérjéket is nehezebben távolítja el. Ez utóbbinak genetikai okai is lehetnek. És arra is vannak bizonyítékok, hogy a pszichológiai tényezők vagy a stressz is akadályozzák egy adott ponton a HSV-1-fertőzés elleni harcot.
