Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban Finn- és Svédország NATO-csatlakozásáról), hogy elvi alapon támogatjuk a felvételüket, „de azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg tőlük, hogy van az, hogy valaki a szövetségesünk akar lenni egy katonai rendszerben, és közben gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról, a jogállamról, a demokráciáról, az itt folyó életről”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem terjesztettek hazugságokat. Az elmúlt években elhangzott (ritka) svéd vagy finn kritikák semmiben nem különböztek azoktól a bírálatoktól, amelyek miatt jogállamisági eljárás folyik ellenünk. Hogy ezeket Orbán gátlástalan hazugságnak nevezi, az egy dolog, de ha tényleg csak egy igaz ember van Európában, akkor ideje, hogy fölálljon a sok hazug közül és távozzon. De egyedül.
Azt is állította Orbán (ugyanott, az ukrajnai háború ügyében elfogadott ENSZ-határozatról), hogy „na, az egy békepárti szöveg. Jó, hogyha a magyarok is látják, mi nem vagyunk elszigetelve, a világ országainak többsége azt mondja, amit mi.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem azt mondja. Magyarország ugyan szintén megszavazta a határozatot, tehát ebben az értelemben és kivételesen valóban a többséghez tartozunk, ám az ENSZ Közgyűlés határozata nem olyan békepárti szöveg, mint a magyar kormányé, tudniillik az szerepel benne, hogy semmilyen erőszakos területszerzést nem lehet törvényesnek elismerni, és hogy Oroszország azonnal, feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre. Ilyen alapon, ezekkel a feltételekkel valóban lehet tűzszünetet és békét követelni, csakhogy a magyar kormány a feltétel nélküli megadás híve. Álszent békepártinak álcázva magát.
Azt állította ezenkívül a miniszterelnök (az ukrajnai magyar kisebbségre és az ő háborús veszteségeikre utalva), hogy „miközben Magyarországot bírálják Brüsszelben, meg nyomást gyakorolnak ránk, mi vagyunk az egyetlen ország az Európai Unióban, amely ugyan se nem orosz, se nem ukrán, mégis emberáldozatot kénytelen hozni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, mert a magyarhoz hasonló nagyságú lengyel és román kisebbség is él Ukrajnában, és természetesen közülük is sokan harcolnak az ukrán hadseregben. Ráadásul Lengyelországból önkéntesek is mentek a frontra, és ott többen meg is haltak.
Azt állította továbbá Orbán (szintén az interjúban), hogy „Soros György és jó néhány nagy pénzügyi alap, (…) a spekulánsok halálra keresték magukat az Európai Unió szankciós döntésein, és nagy hit kell ahhoz, hogy ne higgyük azt, hogy itt nem volt összejátszás a döntéshozók és a spekulánsok között”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ezek a bizonyos nagy pénzügyi alapok, a hedge fundok tavaly a legrosszabb évüket zárták 2016 óta, az előző évinek pedig kevesebb, mint a felét keresték. Alapvetően biztonságra játszottak, úgyhogy a profitjuk is csökkent. Orbán már megint nem találta fején a szöget. Az ujját vajon mikor találja el?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.