Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően Kaposvár és Debrecen több mint 50 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest, és ha a megkezdett úton haladnak tovább, teljesíteni tudják öt évvel ezelőtt tett vállalásukat: 2050-re 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat 1990-hez képest - hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában. A volt államfő műsorában az 1980 és 1989 között Krakus Péter fedőnév alatt, Somogy megyei III/II-es ügynökként tevékenykedő fideszes Szita Károly kaposvári és a mostanában a kínai akkumulátorgyár ügyében jeleskedő, szintén fideszes Papp László debreceni polgármesterrel beszélgetett.
Áder János emlékeztetett: az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozók azt vállalják, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Ma már 270 tagja van a mozgalomnak, és körülbelül kétmilliárd embert képviselnek. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban, a beszélgetésben pedig azt tekintette át Áder János és a két polgármester, az elmúlt öt évben mit ért el Kaposvár és Debrecen a vállalások teljesítésében.
Szita Károly elmondta, Kaposváron a cukorgyártás melléktermékéből, répaszeletből állítanak elő energiát. A cukorgyártásnak nagy az energiaigénye, ezt korábban földgázból fedezték, ám mára már évente 35 millió köbméter biogázt tudnak előállítani a répaszeletekből. Ezzel nem csupán fedezik a cukorgyár energiaigényét, hanem ezzel a biogázzal fűtik a város uszodáját és 40 autóbuszt is üzemeltetnek vele. A kormány négymilliárd forint támogatást adott a cukorgyárnak, hogy megvalósíthassa a szükséges beruházásokat.
Papp László arról beszélt, hogy a debreceni szennyvíztelep is teljesen önellátó energetikai szempontból, ott is biogázzal működtetik a telepet. A debreceni strandfürdő a termálvíz energiáját használja, és ezzel fűtik a szállodát is, valamint a fedett élményfürdőt. Hozzátette, az energiaválság rákényszeríti az önkormányzatokat, hogy egyedi megoldásokat találjanak, Debrecenben például a most üzembe helyezett szuperszámítógép hulladékhőjét fogják hasznosítani a szomszédos campus uszodájának fűtésére. Jelezte, a beruházás értéke 70 millió forint, és „másfél szezon alatt” megtérül. Áder János felhívta a figyelmet, tíz évvel ezelőtt még „elpocsékolták” ezeket az energiákat, most azonban már hasznosítják, hozzájárulva a kibocsátás csökkentéséhez.
Az MTI beszámolója alapján a Debrecenbe települő kínai akkumulátorgyár környezetszennyezési kockázatairól és a gyár elleni tiltakozásokról nem esett szó a műsorban, igaz, Áder János korábban már a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével is megbeszélte, hogy minden rendben. Már csak az a kérdés, hogy környezetvédők mikor kapnak szót az ügyben.
Áder János megbeszélte a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével, hogy minden rendben van a kínai gyárralA beszélgetésben szóba került, hogy Kaposváron 100 megawatt, Debrecenben pedig 24 megawatt kapacitású napelempark létesült. Szita Károly jelezte, a kaposvári napelempark 55 ezer ember - vagyis egy Kaposvár-méretű város - éves elektromosáram-szükségletét fedezi. Kiemelte, korábban nem gondolták, milyen értéket "dobnak ki az ablakon", de az energiaválság rávilágított arra, hogy Kaposvár jó úton indult el, sőt még ösztönzi is a további beruházások felgyorsítását, hogy minél kevesebb gázt és elektromos energiát kelljen vásárolniuk és minél többet saját maguk termeljenek meg.
Papp László a debreceni napelemparkról azt mondta, az a repülőtér használaton kívüli területén, 50 hektárnál nagyobb területen valósult meg. Kiemelte, Debrecenben villamos és trolibusz is jár, ezek üzemeltetése jelentősen drágult. Az egyre terjeszkedő város közösségi közlekedését elsősorban elektromos járművekkel kell biztosítani, de ez csak akkor tartható fenn, ha az energiatermelésben a közlekedés üzemeltetője is komoly szerepet vállal.
A beszélgetésben felmerült a napelemmel termelt energia tárolásának problémája. Papp László erről azt mondta, a napelemmel termelt energia akkumulátorteleppel kombinálása lehet a kulcsa a jövő fenntartható közlekedésének. Szita Károly megjegyezte, Kaposváron nyolcmilliárd forintos beruházást készítettek elő, hogy a gázüzemű buszokat elektromosra cseréljék, ehhez a napelempark mellé tárolókat kell építeni.
Szóba került az is, hogy az uniós források szükségesek a nagy költségigényű, de a közösségi, környezeti érdekeket szolgáló beruházások megvalósításához. Áder János kérdésére, hogy mennyivel csökkent a városokban a kibocsátás, Szita Károly elmondta, Kaposváron ez 56 százalék. Papp László jelezte, Debrecen nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamaton megy keresztül, de az ipart kivéve a város kibocsátás-csökkentése 50 százalék feletti. Elmondása szerint vizsgálják, hogyan tudnák az iparral együtt is elérni határidőre a kitűzött kibocsátás-csökkentési célt.
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésévelA beszélgetésben szóba került az is, hogy mindkét város sokat tesz a fásításért. Szita Károly megköszönte Áder Jánosnak, hogy köztársasági elnökként támogatta ezeket a programokat. Elmondta, Kaposváron hatezer új fát ültettek. Papp László megjegyezte, Debrecen a harmadik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező város, amelynek 34 százaléka erdősült terület. Szólt a 10 ezer fát Debrecenbe elnevezésű programról, amelyben már 7-8 ezer kis fát ültettek el, jelentős részben a helyi civil szervezetek bevonásával.
Áder János úgy összegezte a beszélgetést, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére, az előttük álló feladatok nagyságát figyelembe véve, ha Kaposvár, Debrecen és a többi megyei jogú város ezen az úton megy tovább, teljesíteni tudja az öt évvel ezelőtt tett vállalását, azt, hogy 50 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.
