Ez derült ki az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet felméréséből, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából készült. A németek körében nagy az egyetértés abban a kérdésben, ki az agresszor és ki a megtámadott ebben a háborúban. Arra a kérdésre, hogy " ki a felelős az ukrajnai háborúért?", a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) Oroszországot nevezte meg, csak 21 százalék az Egyesült Államokat, 14 százalék a NATO-t. A megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy Ukrajnát is terheli felelősség a háborúért, amint ezt nemrégiben Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök állította. Az adatok e tekintetben sokkal egyértelműbbek, mint 2015 márciusában, amikor egy évvel a Krím Oroszország általi annektálása után a megkérdezettek mindössze 55 százaléka tette Oroszországot felelőssé a konfliktusért, 34 százalékuk a kelet-ukrajnai "szeparatistákat", 20 százalékuk pedig az ukrán kormányt vádolta.
Már tavaly februárban, közvetlenül az ukrajnai invázió előtt a polgároknak mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy jó véleménnyel van Vlagyimir Putyinról, ez mostanra 6 százalékra csökkent, 81 százalék viszont negatívan vélekedik róla. A megkérdezettek bizonytalanok Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélését illetően: 28 százalék jó véleménnyel van róla, míg gyakorlatilag ugyanennyien (30 százalék) negatív véleményt fogalmaztak meg. 42 százalék pedig bizonytalannak mondta magát.
Más ellentmondások is tapasztalhatóak a német közvélemény Ukrajnával kapcsolatos álláspontja ügyében. A megkérdezettek 33 százaléka úgy véli, továbbra is fegyvereket kell szállítani Ukrajnának és mindent meg kell tennie Kijev győzelméért, ennél azonban lényegesen többen, 49 százalék látja úgy: vissza kell fogni a támogatást, mert az a konfliktus eszkalálódásához vezet. Csakhogy arra a kérdésre, "Ukrajna hagyja abba az Oroszországgal szembeni ellenállást és szüntesse be az ellenségeskedést, vagy folytassa harcát?", csak 24 százalék válaszolt úgy, hogy Ukrajnának fel kell hagynia az ellenállással, 45 százalék viszont nem ért ezzel egyet. Ebben a kérdésben nagyon egyértelmű különbségek vannak Nyugat- és Kelet-Németország között. Míg nyugaton csak minden ötödik megkérdezett gondolta úgy, hogy Ukrajnának nem kellene tovább harcolnia, addig keleten a relatív többség, 41 százalék, támogatta ezt. Tény továbbá, hogy a volt NDK területén lényegesen kisebb a hajlandóság Ukrajna támogatására Oroszországgal szemben, mint a volt NSZK-ban.
Míg a megkérdezettek 39 százaléka szerint a politikusoknak közelebb kerülniük Oroszországhoz, 32 százalék úgy látja, Németország túlságosan tétován jár el Ukrajna támogatásában.
