Az általános hitelmoratórium lezárultával már megjelentek a fizetőképesség romlására utaló jelek, a magas infláció miatt pedig még többen csúszhatnak meg kölcsönük törlesztésével – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés portál pénzügyi szakértője.
2022 végén végleg véget ért a koronavírusválság miatt bevezetett, bő két és fél évesre elnyújtott hiteltörlesztési moratórium, de egyelőre nem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok aránya, sőt, öt éve stabilan csökken a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott, mulasztással bíró hitelszerződések száma. 680 ezer olyan, még lezáratlan hitelszerződés volt, amelynél az adósok mulasztásba estek. Egy évvel korábban még 797 ezer, azaz 15 százalékkal több fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett Gergely Péter. Emellett 257 ezerről 252 ezerre csökkent azon szerződések száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de a hitelszerződést már lezárták.
A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori minimálbért meghaladó tartozásának kifizetésére a bank 90 napnál hosszabb ideje vár. A kereskedelmi bankok sem aktív, sem lezárt mulasztással bíró ügyfeleknek nem folyósítanak további kölcsönt.
Bár a darabszámtot illetően nincs ok aggodalomra, Gergely Péter szerint figyelemreméltó, hogy a teljes lakossági hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a 90 napot meghaladó tartozással bíró ügyfelek hitelállománya. A 2021 novemberéig tartó általános hitelmoratórium miatt a mulasztásba csúszott adósok többsége tavaly februárig nem kerülhetett a banki feketelistára. Emiatt a bővülés zöme a kevesebb, mint 1 éves elmaradásban lévő ügyfeleknél jelentkezik – mutatott rá a szakértő. A 91-365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. A teljes hitelállomány arányában ez még mindig nagyon kedvezőnek számít, hiszen 2014-ben például az állomány 19 százaléka maradt el legalább 90 nappal a törlesztéssel.
Jelenleg a személyi hitelek állnak a banki feketelista élén: a legalább 90 napja nem fizető hitelállomány a teljes fennálló tartozás közel 4 százalékát teszi ki. Ez is messze van még a 2012-es 21 százaléktól, ám figyelmeztető jel, hogy 2018 vége óta nem volt ilyen magas a huzamosabb ideje tartozók aránya. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos hitelállomány 35,7 százaléka személyi hitel, 18,7 százaléka szabad felhasználású jelzáloghitel.
Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban megugrik. A már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a magas infláció mellett ugyanis nehéz lesz a visszatérés, ráadásul még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. Önmagában is emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya ugyanakkor amiatt, hogy a hitelállomány bővülése az idén visszaesik, így kevesebb új, még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint korábban.
