;

madárinfluenza;H5N1;

Tavaly októberben egy spanyol nyércfarmon történt tömeges pusztulás, akkor ötvenezer állatot kellett elaltatni

- Nyomunkban a madárinfluenza

Bár nagy sebességgel nő azoknak az emlősfajoknak a száma, amelyeket megbetegít a H5N1 influenzatörzs, annak, hogy embereket is képes járványszerűen megfertőzni, csekély a valószínűsége.

A madárinfluenza-vírus nem nyugszik, továbbra is tizedeli világszerte a baromfiállományt és a vadmadár-populációkat, az H5N1 törzs pedig már megjelent emlősállatokban is: találták nyomát rókákban és vidrákban, sőt fókákban is. A madárinfluenza mindazonáltal főleg szárnyasokat fertőz, a vadvizekben terjed, és emberi megbetegedést alig okoz. A vírus tünetek nélkül jelenik meg a szárnyas állatokban, bizonyos altípusai azonban - ha megfertőzi a baromfiállományokat - nagyon fertőzővé és gyilkossá evolválódhatnak. Október óta fertőz ismét jelentősebb mértékben, világszerte több mint 77 millió háziszárnyast kellett elaltatni és több ezer esetben jelent meg vadmadarak között is. Vannak szakértők akik attól tartanak, hogy a lassan a fajok között rutinszerűen ugráló vírusnak előbb-utóbb kialakul egy olyan változata, amely embereket is képes lesz megfertőzni, brit szakértők mindig úgy vélik, hogy ennek csekély a valószínűsége. 

Az H5N1 1996-ban tűnt fel, és a tudósok attól féltek, hamarosan átterjedhet az emberekre is, magas halálozási arányú járványokat okozva. A WHO adatai szerint azonban 2003 eleje és 2022 vége között 868 madárinfluenzás megbetegedés történt emberekben, és valamivel több mint a felük volt halálos. “Bár csak nagyon ritka és nem kiterjedt fertőzést észleltük emberekben, de nem lehetünk biztosak benne, hogy ez továbbra is így lesz, fel kell készülnünk a helyzet bármilyen változására” - jelezte Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója a napokban kiadott sajtótanyagban.

Azok a rókák és vidrák, amelyek madárinfluenzában pusztultak el, valószínűleg fertőzött, elhullott madarakat ettek. Ezekben a vírusok igen nagy számban vannak jelen, ez magyarázhatja, hogy átugrották az osztályok közötti határt. Az esetek azonban időben és térben meglehetősen szűk korlátok között történtek, a vírusok az emlősök között már nem terjedtek tovább. Valószínű, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt héten talált elpusztult öt fóka is madaraktól kapta a vírust - olvasható a The Conversation-ban.

Vannak azért aggodalomra okot adó esetek. Ilyen a tavaly októberben egy spanyol nyércfarmon történt tömeges pusztulás, akkor ötvenezer állatot kellett elaltatni. Ott a terjedést nagyban segíthette, hogy szűk helyen nagy tömegben voltak az állatok. A vírusok mindazonáltal mutattak genetikai változásokat, és valószínűleg a táplálékkal kerültek az emlősökbe, amelyeket gyakran etetnek nyers baromfihússal, de az is igaz, hogy a nyestek nem voltak szigorúan elzárva vadmadaraktól. A perui és a kaszpi-tengeri tömeges, több száz egyedet érintő fókapusztulások is lehetnek fajon belüli terjedés következményei.

Eddig az látszik, hogy az N5H1-vírus képes viszonylag gyorsan változni, egyre több az alfaja, amelyek egyre könnyebben ugranak át határokat, így akár emberekben is megjelenhet, de egyelőre járványtól nem kell tartani. Mivel már régóta köztünk van, evolúciója tisztán nyomon követhető, ami megkönnyíti vakcinák és kezelések kifejlesztését. De folyamatosan kell tesztelni, feltérképezni az állatokból és a veszélynek kitett emberekből származó minták DNS-állományát, számításba venni a baromfitelepek állományának vakcinációját, esetleg a nyestfarmok teljes bezárását. 

A XVIII. század óta először fordul elő, hogy nem készül új fejdísz a királyné számára a koronázási ünnepségre.