Általános vélemény Törökországban, hogy jóval több ember életét lehetett volna megóvni az elmúlt napokban a földrengés után, ha a mentési munkálatok gyorsabban és szervezettebben haladtak volna.
E szerint a török katasztrófavédelem, az AFAD nagyon lassan reagált, és a kritikusan fontos első 48 órában gyakorlatilag bénultan figyelte az eseményeket. Közleményében azt állította, hogy már a rengés után egy órával felállították mentőközpontjaikat az ország déli részén, és állományukat 25 ezer fővel megnövelték. Ehhez képest a rengés epicentruma közelében fekvő két városban, Antakyában és Kahramanmarasban nagyon kevés mentőcsapat tűnt fel az első két napon.
Több túlélő arról beszélt a Reutersnek, hogy nem sikerült felvenniük a kapcsolatot az AFAD-dal, és hiába könyörögtek a helyi civil mentőknek, akik azt közölték velük, hogy a kérelmeket az AFAD-nak kell jóváhagynia, enélkül nem tehetnek semmit. Ugyanígy a hadsereg és a gyorsreagálású segélyszervezetek is várakozni kényszerültek, míg meg nem kapták a jóváhagyást. Gaziantep tartományban az önkéntesek három napig nem is tudták elérni a helyi vezetőket instrukciókért – senki sem volt ott a hivatalokban. A Reuters több tucat lakossal beszélt, akik aggodalmukat, félelmüket fejezték ki a víz, az élelem, az gyógyszerek, a hullazsákok és daruk, munkagépek hiánya miatt. Százezreknek kell magukról gondoskodniuk a tél közepén. Ez jól mutatja, hogy a központosítás mennyire nem hatékony katasztrófamenedzsmentben, ahol szó szerint életek múlnak a gyors mozgósításon.
Egy tavaly novemberi jóval kisebb földrengés után az AFAD által készített jelentésben már elismertek, hogy felkészületlenek voltak, a koordinálásuk pedig kudarcosan sikerült. Akkor jelezték, hogy egy nagyobb katasztrófa következményeinek kezeléséhez sem elegendő járműveik sem megfelelő erőforrásaik nincsenek. Akkor 300 tanárnak és imámnak kellett szerveznie a munkálatokat, amihez sem képzettségük, sem tapasztalatuk nem volt.
Recep Rayyip Erdogan török elnök a február 7-i tévébeszédében a kritikákat dezinformációkon alapulónak minősítette, és nem sokkal később megkezdődtek az ügyészi vizsgálatok, amelyekben újságírók ellen is felléptek. A kormánybarát média közben alternatív valóságot közvetít, külföldi szakértőket vonultatnak fel, aki szerint olyan erős volt a földrengés, hogy semmilyen óvintézkedéssel nem lehetett volna megakadályozni a hatalmas pusztítást, de a tudósok közül többen jelezték, hogy rosszul idézték őket.
A török kormány szerint most több mint 50 milliárd dollárnyi kár keletkezett, de a török vállalatok szövetsége szerint a végső kár több mint 84 milliárd dollár lesz. A földrengések gazdasági értelemben mélyponton találták meg Törökországot. Az infláció hatalmas, tavaly októberben 24 éves csúcsra ért, 85,5 százalékkal, és az OECD szerint idén se megy 44 százalék alá - írja a hvg.hu.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 43 millió dollár értékben indított programot a traumakezelésre és rehabilitációra, alapvető gyógyszerekre, mentális és pszichoszociális támogatásra, és hogy folytatódni tudjanak a rutinszerű egészségügyi ellátások. Mintegy 26 millió ember szorul most a két országban humanitárius támogatásra.
AFAD
Erdogan 2002-es hatalomra kerülésekor még három lábon állt a török katasztrófavédelem: ott volt a Kizilay, vagyis a török Vörös Félhold, az AKUT nevű mentőosztag, amelyet hegymászók alapítottak az 1999-es földrengés után, és a hadsereg, amelynek kritikus esetekben jogában állt a polgári hatóságok közvetlen utasítása nélkül is akcióba lépnie. Erdogan azonban egy, közvetlenül a kontrollja alatt álló katasztrófavédelmet akart, így 2009-ben létrehozta az AFAD-ot. 2010-ben eltörölte azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a hadsereg bizonyos esetekben való önálló felléőpésének lehetőségét, és a fegyveresek mentőműveleteinek koordinálását a civilszervezetek akcióival együtt az AFAD kezébe adta. A katasztrófák következményeinek elhárítására létrehívott szervezet 7 300 főállású munkatárssal működik, 600 ezer önkéntes és sok más török és külföldi csoport munkáját koordinálják ilyen esetekben. Az AFAD 2023-ban 8,08 milliárd lírával (152 milliárd forint) gazdálkodhat, 2022-ben ez még 12,6 milliárd volt. A szervezet 2018-ig a miniszterelnök hivatalához tartozott, de akkor Recep Tayyip Erdogan egy központosított elnöki rendszert alakított ki és az AFAD A belügyminisztérium fennhatósága alá került.
