;

Gustav Möller;

- Gustav Mahler körútjai

Megjelent Péteri Lóránt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke vezetőjének Gustav Mahler körút című könyve, amelyet kedd este mutattak be az intézmény Solti György termében.

 A szerzővel való beszélgetést folytató moderátor, Fazekas Gergely először azt vetette fel, hogy egy zenetudós számára egy ilyen könyv írása olyasfajta megnyilvánulás, mint egy 19. századi zenesző számára egy szimfónia komponálása. Ily módon Péteri Lórántnak, akinek néhány évvel ezelőtt már megjelent egy Mahler művészetével foglalkozó műve, az már a második szimfóniája. A kérdésre, hogy miként kezdődött Péteri ismeretsége Mahlerrel, válaszul elhangzott, hogy hét éves volt, amikor az Első szimfóniát hallotta lemezről az Állami Hangversenyzenekarral Fischer Iván vezényletével, azóta tart a kapcsolat. „A bécsi Ringstrasse és a pesti nagykörút Gustav Mahler életében évtizedeken át zajló építkezés eredményeként vált tervből valósággá, a két közép-európai nagyváros szerkezetének meghatározó elemévé” – olvasható a könyv első mondataként az Előszóban.

Mahler 1988-1891 között az Operaház igazgatójaként a Teréz körút 7. szám alatt lakott, később 1897-től tíz éven át a Ringstrasséra tekintő bécsi Hofoper igazgatója volt. De a könyv címe természetesen érthető metaforaként is, hiszen a szerző hét tanulmánya „a zeneszerző, karmester és operaigazgató Mahler körüli utazásra” invitálja olvasóját.  Négy írás arra keresi a választ, hogy milyen módon jelennek meg az elődök Mozart és Offenbach Mahler műveiben. Mint például az Orfeusz az alvilágban egyik áriája milyen módon jelenik meg a Negyedik szimfóniában, vagy a Figaro házassága harmadik felvonást záró indulója a Harmadik szimfóniában. De kiderül az is, hol vannak a kapcsolódási pontok Ligeti György és Jeney Zoltán bizonyos művei, azaz a Kürttrió és az Aus tiefer Not című kantáta között.

A kötetet nyitó és záró tanulmányai azzal a társadalmi és kulturális környezettel foglalkoznak, amelyben egyrészt “Mahler kreativitása kibontakozott”, másrészt “azzal a közeggel, amely a 20. század során hol a nyilvánosság levegőjét biztosította művei számára, hol pedig elfelejteni igyekezett azokat”: megtudhatjuk honnan indult a zeneszerző, és hogyan alakult műveinek utóélete.

Bár valódi zenetudományi munka végeredménye a kötet hét tanulmánya, így kíván - néhány évnyi szolfézs és hangszeres tanulmányok révén azért már megszerezhető - zenei ismereteket, akik ennek birtokában vannak, nagyszerű betekintést nyerhetnek a ma már gyakorlatilag és szerencsére a mindennapi hangversenyélet részévé vált művek elő és utóéletébe, szerzőjük műhelytitkaiba. 

Infó: Péteri Lóránt: Gustav Mahler körút - Hét tanulmány. Kronosz kiadó, 2023

Egy Degas-festmény címét is megváltoztatták.