Több százezren tüntettek szombaton Franciaország-szerte a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Ez volt már a negyedik ilyen jellegű megmozdulás Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformja ellen, ami a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan 64 évre emelné. Az elnök szerint a korhatár emelése elengedhetetlen a francia gazdaság teljesítőképességének fenntartásához. A januárban kezdődött demonstrációk az első két alkalommal milliós nagyságrendű volt tömeget csaltak utcára, múlt kedden, a törvénymódosítás parlamenti tárgyalása idején is több tízezren tiltakoztak a törvényhozás épülete előtt. A szombati demonstráción már az erőszak is megjelent, Párizsban a tüntetők egy kisebb csoportja autót és szemetesládákat is felgyújtott, a rendőrök könnygázzal oszlatták szét őket.
A hétvégi tüntetéseket megelőzően a nagy szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a kormányt a törvényjavaslat visszavonására, sztrájkot helyeztek kilátásba és arra figyelmeztettek, hogy március 7-től megbénítják egész Franciaországot, ha a követeléseik nem teljesülnek. Addig is, február 14-ére újabb sztrájknapot hirdettek.
Bár a demonstrációk elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése miatt zajlanak, azokon a legfiatalabb rétegek, egyetemisták és akár középiskolás korú fiatalok is megjelennek, azzal érvelve, hogy az ő jövőjükről is szó van. A különböző médiákban megszólalók pedig rendre hangoztatják, hogy „a globális válság” – az energia árak emelkedése, a megélhetési költségek megugrása ellen is tiltakoznak.
Az S&P hitelminősítő intézet múlt hét elején nyilvánosságra hozott elemzésében azt valószínűsítette, hogy 2023-ban számos európai országban általános vagy ágazati sztrájkokkal kombinált gazdasági indíttatású tüntetésekre és tiltakozásokra lehet számítani, és a megélhetési költségek emelkedése lesz a fő ok, amiért az európaiak az utcára vonulnak majd. A Money Review által idézett elemzés szerint ezek a tüntetések, „ahogyan azt 2022-ben Belgiumban, Finnországban, Franciaországban és Görögországban láttuk, akár több százezer munkavállalót is megmozgathatnak". Az S&P elemzői a társadalmi feszültségek robbanását szeptemberre valószínűsítik. Úgy vélik, hogy ezek erőssége az energiaválság frontján fog eldőlni, mivel az európai gazdaságok ellenálló képessége az energiaellátástól és az áraktól függ. Az elemzők rámutattak, hogy ha az európai országoknak sikerül elkerülniük a gázhiányt 2023 első felében és enyhíteni a magas árak hatásait, akkor a tiltakozások biztosan nem veszélyeztetik az adott államok stabilitását.
Egységes és összehangolt európai tiltakozó mozgalommal azonban nem számolnak, mivel az uniós tagországok önállóan próbálják kezelni az energiaválságot, minden kormány saját tervet fogadott el annak kezelésére. Azzal viszont igen, hogy a függőben lévő belpolitikai kérdések – mint például a migráció - miatti kormányellenes tüntetések várhatóan a 2023-as év jellemzői is lesznek, különösen a gyenge parlamenti többségre támaszkodó kormányokkal rendelkező országokban. Úgy vélik, különösen a szélsőjobboldali csoportok várhatóan tüntetéseket provokálnak majd mind az Ukrajnából, mind pedig Európán kívüli országokból érkező menekült- és migránsáradat miatt, , különösen azokban az országokban, ahol nagyszámú ukrán menekült él, mint például Lengyelország, Németország és Szlovákia. Ellenzéki, azaz politikai indíttatású tiltakozásokra leginkább a törékeny kormányokkal rendelkező, illetve a választások évében lévő országokban lehet számítani az S&P szerint, például Görögországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Spanyolországban.
Az S&P arra számít, hogy a környezetvédelmi aktivisták is folytatni fogják tiltakozó akcióikat, és arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség az emelkedő energiaköltségek egyik fő tényezője. A zöld megmozdulások legnagyobb tömegeket majd olyan városokban tudnak mozgósítani, mint London, Róma, Párizs és Berlin.
