A közterületi megemlékezést idén is futószalagon tiltotta be a rendőrség, ennek ellenére legális keretek között meg fogjuk tartani a becsület napját – adta hírül a szélsőjobboldali Légió Hungária. A gyülekező szombat délután egy órakor lesz, a pontos helyszínt azonban csak az utolsó pillanatokban teszik közzé.
Az Autonómia mozgalom szintén szombaton egykor a Bécsi kapu téren Nácimentes Budapest elnevezéssel tart ellentüntetést. „Idén sem hagyjuk szó nélkül ezt a nyíltan rasszista és antiszemita rendezvényt” – írták felhívásukban a szervezők.
A mozgalom egyik név nélkül nyilatkozó tagja lapunk kérdésére hangsúlyozta: a náci probléma, a fasizmus nem rendőrségi ügy, hanem társadalmi. A fasizmus erősödésének megállítása társadalmi felelősség.
A náci-nyilas szervezeteket csak a minél nagyobb ellentüntetés tudja kiszorítani az utcáról.
Február 11-e az úgynevezett becsület vagy kitörés napja a szélsőjobboldal számára. Nyilas, neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek arra emlékeznek, hogy 1945-ben ezen a napon a budai Várba szorított német katonák és magyar szövetségeseik megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből.
Vékony Csongor, a Mi Hazánk fővárosi elnöke, aki szerint az esemény külön múzeumot érdemelne, a minap azt állította, hogy „minden jóérzésű magyar” büszkén emlékszik azokra, akik 1945-ben „fővárosunkat és általa egész Európát védelmezték a vörös veszedelemtől”. Ezzel szemben a téma szakértője, Ungváry Krisztián történész rendre azt hangsúlyozza, hogy nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg.
Budapest „erőddé” nyilvánításához pedig egyedül Adolf Hitler ragaszkodott.
A szélsőjobboldal „központi megemlékezését” korábban a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) szervezte, de ezt a társaságot a vezetőjük, Győrkös István által elkövetett rendőrgyilkosság után a rendőrség felszámolta. Az MNA szerepét az a Légió Hungária vette át, amit – másokkal együtt – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból távozó Incze Béla alapított.
A rendőrség által megtiltott szombati rendezvények egyikét Lipták Tamás jelentette be Budakeszire, a Magyar Nemzeti Himnusz-szobor előtti térre. Érdekesség: Lipták nem csupán azt tagadta, hogy a tervezett gyűlésnek köze lenne a becsület napjához, hanem azt is, hogy ő maga tagja bármifajta szélsőséges nézeteket valló szerveződésnek. A Légió Hungária honlapja azonban ugyanőt „mozgalmunk közismert tagjának” nevezi egy beszámolóban (amely szerint Liptákot a Nyugati pályaudvaron vélhetően Nyugat-Európából érkezett antifasiszták inzultálták).
A rendőrségi tiltás ellen bírósághoz lehet fordulni. A Fővárosi Törvényszéktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény értelmében a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban első és végső fokon a Kúria jár el. A Kúria kérdésünkre közölte, hogy nem hozott a „becsület napi” vagy „kitörés napi” rendezvények rendőrségi tiltását hatályon kívül helyező ítéletet. Ezek szerint a Légió Hungária – ha valóban legálisan és közterületen tartja majd megemlékezését – talált olyan helyszínt, amellyel szemben a rendőrség nem emelt kifogást.
Szombat délután a budai Várból, az Autonómia ellentüntetésétől nem messze, a Kapisztrán térről indul a Kitörés teljesítménytúra, amely szerepel a Teljesítménytúrázók Társasága túranaptárában. Szombat déltől – a Bécsi kapu tér szomszédságában, a Bécsi kapunál – egy másik antifasiszta demonstráció is lesz, amit A Mi Időnk „forradalmi hírportál” hirdetett meg. Ennek főszerkesztője, Vajnai Attila levélben fordult Pintér Sándorhoz.
Vajnai arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hogy a kormány hivatalos álláspontja szerint 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, amiért a náci Németország a felelős. A kormány tehát megszállóként tekint azokra a német katonákra, akik 1945. február 11-én még a budai Várban állomásoztak, kollaboránsoknak tartja azokat, akik segítették a megszállókat. Vajnai Attila meggyőződése: elég eszköze van a Belügyminisztériumnak arra, hogy „ki tudja űzni a budai Várból a náci megszállók és kollaboránsaik gyalázatos követőit”.
Szálasi Ferenc rokonai felháborodtak a nyilaskereszt miatt
Mi, alulírottak, Szálasi Ferenc és Szálasi Rudolf, a halálra ítélt és kivégzett Szálasi Ferenc unokaöccsei felháborodással értesültünk Lucz (Lutz) Gizella sírjának nyilaskeresztes emlékhellyé torzításáról – áll a lapunknak elküldött tiltakozásban. „Felszólítjuk az illetékeseket a nyilaskereszt sürgős levételére a sírkőről, valamint nagybátyánk fényképének eltávolítására. A számunkra ismeretlen elkövetőt pedig arra szólítjuk fel, hogy hagyja békében nyugodni Lucz (Lutz) Gizellát, aki szenvedett még az életében eleget” – folytatódik a hozzátartozók közleménye.
A közelmúltban a Mérce cikkét szemlézve a 444.hu írt arról, hogy több mint harminc évvel a temetés után Szálasiné sírját nyilas emlékhellyé alakították át a Farkasréti temetőben. A sírt egy újfasiszta aktivista váltotta meg. Az obeliszkre felkerült egy nyilaskeresztre emlékeztető jelkép, a sírkőre egy fotó, amely Szálasi Ferencet is ábrázolja, mellé pedig a szöveg: „Szálasi Ferenc emlékére”.
Eszes Beáta levéltári kutató a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, valamint a Farkasréti temető vezetőinek írt levelében arra figyelmeztetett, hogy a nyilaskeresztet idéző motívum és Szálasi Ferenc pozitív emlékezete több hazai büntetőjogi passzust sért.
