A társadalom többsége az energiaárak emelkedéséért elsősorban az Orbán-kormányt teszi felelőssé – derül ki a Publicus Research lapunk felkérésére készített közvéleménykutatásából. A reprezentatív felmérés válaszadóinak 69 százaléka vélekedett ugyanis olyképp, hogy a kabinet inkább felelős a rezsiemelkedésért, mint nem. Ellenkező véleményt 23 százalék formált. Az intézet az ismert valóságértelmezések alapján Oroszország, illetve a - főképp a kormánypropaganda által sulykolt – „brüsszeli szankciók” rezsiemelkedésben játszott szerepének értékelését is kérte. Oroszországot a válaszadók 59 százaléka tette inkább felelőssé a drágulásért, mint nem. Másképp 31 százalék vélekedett. Bár 45 százalék a „brüsszeli szankciókat” is inkább felelősnek ítéli, a felvetést valamivel többen, 46 százalék vetette el. A kormánypropaganda a ráköltött több százmilliárdnyi közpénz ellenére a jelek szerint nem vagy csak alig képes befolyásolni a lakosság józan értékítéletét. Eszerint az energiaáremelkedésekért alapvetően az Orbán-kormány felelős, de abban Moszkva politikája is komoly szerepet játszik. Az Oroszország elleni uniós kereskedelmi korlátozások magyarországi energiaárakra gyakorolt hatását a választók – a valóságnak megfelelően – legalábbis jóval árnyaltabban látják.
A részleteket illetően, a megkérdezettek 44 százaléka szerint az Orbán-kabinetet kifejezetten nagy felelősség terheli az energiaáremelkedésért. De további 25 százalék is erre hajlik. 9 százalék ugyanakkor inkább nem, 14 százalék pedig egyáltalán nem tulajdonít szerepet a kormánynak a folyamatban. Oroszország 29 százalék szerint nagy mértékben, 30 százalék szerint pedig inkább felelős, míg e kérdésre 15-16 százalék adott inkább vagy teljes mértékben elutasító feleletet. A „brüsszeli szankciókat” a megkérdezettek közül 23 százalék okolta nagy, 22 pedig kisebb mértékben a drágulásért, míg a felvetést inkább elvető 16 százalékon túl a válaszadók kiemelkedő aránya, 30 százaléka semmilyen ok-okozati kapcsolatot nem vélt felfedezni az uniós intézkedések és a hazai energiaáremelkedések között. (Szakértők egyébként többszörösen áttételes hatásokat kimutatnak ugyan, ám az Orbán-kormány és médiája ezeket a hazugság határáig eltúlozza. A valós hatásokat ugyanakkor, így különösen Putyin szerepét, szinte teljes mértékben elhallgatják, kicsinyítik és mentegetik.)
Az ellenzéki beállítottságúak 93 százaléka veti az Orbán-kormány szemére az áremelkedést. Körükben csupán 4 százalék menti fel a kabinetet ebbéli felelőssége alól. Mindemellett a bizonytalanok 72 százaléka is felfedezni vélte a kormány tevékenységének – vagy épp tétlenségének – rezsire gyakorolt hatását. Ezzel ellenkező álláspontra körükből is csak 14 százalék helyezkedett. A Fidesz-KDNP-hívek ugyanakkor a jelek szerint teljesen más „filmet néznek”, mint a többiek: kedvenc kabinetjüket csak 19 százalékuk teszi felelőssé az energiaárakért. 69 százalék ellenben a drágulás miatt nem tenne a kormánynak szemrehányást.
Az életkor szerinti felosztás szerint a 60 évnél fiatalabbak a rezsicsekk-emelkedés láttán szinte egyöntetűen, 75-79 százalékban Orbá-kormányra gondol, a felvetést csak mintegy 15-20 százalékuk hessegeti el. Az idősebbek ugyanakkor „csak” 50 százalékban ítélik el magukban ezért a kabinetet, 38 százalék pedig inkább nem Orbánon kérné számon a magas számlát.
Az iskolázottság alapján elmondható, hogy a szakmunkástól a diplomásig 72-75 százalék a rezsi miatt mégis csak a kabinetet venné elő, és csak 20-25 százalék vélekedik másként. A legfeljebb 8 általánost végzettek ugyanakkor 60-27 százalékos aránnyal a többieknél némiképp megértőbbek a kabinettel szemben.
A foglalkoztatottság alapján, a leginkább elítélőek – 78 százalékban – az aktívak, akiknek csak 15 százaléka megbocsátóbb. Az egyéb inaktívak esetében a kérdésre inkább igennel 66, inkább nemmel pedig 29 százalék felelt. A „csak” 52 százalékban igennel, illetve 37 százalékban nemmel válaszoló nyugdíjasok szintén megengedőbbek a kabinettel. Oroszország felelőssége tekintetében a párthovatartozás, nem, iskolai végzettség és foglalkoztatottság szerinti elemzés is az összesített, 59-31 százalék szerinti eredményt hozta.
Hármas alá a szolgáltatói ügyintézésre
Azok, akik meglepődtek az energiacsekk láttán, 63 százalékban mégsem kérték a szolgáltató segítségét. Akik mégis, 1-től 5-ig terjedő skálán nagyjából egyenlő arányban ítélték meg az ügyfélszolgálat színvonalát, bár ezen belül némiképp gyakoribb a közepes és a nagyon rossz minősítés. Összességében a megkérdezettek 2,8-as „osztályzatra” értékelték az energiaszolgáltató ügyfélkezelését. Ezen belül a férfiak átlag 2,2-t, a nők pedig átlag 3,2-t adtak.
A „brüsszeli szankciókat” minden más felméréshez képest kiugró, 86 százalékos arányban csak a Fidesz-KDNP-szavazók tartják „inkább felelősnek” a magas energiaárakért. E körnek csupán 6 százaléka nem vallja az országos kormányplakát-erdő sulykolta üzenetet. Míg a kérdésre az ellenzékiek 71 százaléka nemleges választ adott, addig 23 százalékuk elfogadó. A tételt az életkor és a foglalkoztatottság szerint is csak a 60 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok fogadják el inkább, semmint vetik el. A településtípusokon belül ugyanakkor furamód csak a megyeszékhelyen élők többsége berzenkedik az ötlet hallatán. Ha csekély arányban is, de a Budapesten és a városokban élők többsége is szívesebben elfogadó. A községek lakói esetében még nagyobb a brüsszeli szankciókat is kárhoztatók aránya.
A kutatás adatai
A Publicus Research január 26-31 között 1008 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 59 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 8 százalék egyéb inaktív, 7 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, 20 százalék megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
Azt, hogy a hazai rezsi most nem követi a (lefelé tartó) tőzsdét, a különböző társadalmi csoportok közül, kiugró, 75 százalékos mértékben, szintén csak a Fidesz-KDNP-hívek támogatják. Az ellenzékiek 74 százaléka ugyanakkor rosszallja a rezsi változatlanságát. Bár a politikailag bizonytalanoknak „csak” 49 százaléka adott nemleges választ, itt kimagasló az ingadozók aránya. A 60 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok, ha nem is kiugró arányban, de 44 százalékig szintén elfogadják a tőzsdei esések közepette mozdulatlan tarifákat, és csak 37-38 százalék ellenzi azt. A 30-44 évesek az ellenzékiekhez közelítő, 63-23 arányban ítélik el, illetve támogatják a kabinet ebbéli „döntését”. A többi életkorú, illetve foglalkoztatottságú megkérdezettek az átlaghoz közeli, alapvetően ellenző válasszal éltek.
Mégis van némi ugribugri
Az energiafogyasztás csak a Publicus által megkérdezettek 30 százaléka körében lépi túl a támogatott mértéket. Furamód ezt is a Fidesz-KDNP-hívek érzik a legkevésbé, 22 százalékban, míg a legmagasabb, 34 százalék a bizonytalanok esetében az arány. 54 százalék nem lepődött meg a csekken, 31 százalék magasabb, 11 százalék alacsonyabb számlát kapott a vártnál. Bár a különböző társadalmi csoportok között az értékek nem mutatnak kiugró szórást, a rezsiszámlán a legkevésbé a Fidesz-KDNP-hívek, a 60 évnél idősebbek és a diplomások rökönyödtek meg. A kutatóintézet felmérésének tanúsága szerint ma egy átlagcsalád havi átlag 36 ezer forintot költ áramra és gázra. Ez a háztartási kiadások mintegy 29 százaléka. Azok esetében, ahol a felhasználás nem éri el a rezsicsökkentett szintet, az átlag 26 ezer forint és 26 százalék. Ahol a fogyasztás túllépi a határt, az átlag havi 59 ezer forint, illetve 35 százalék. Ez utóbbi kör a kormányzati rezsiemelés óta havi átlag 26 ezer forintos költségemelkedést érez. A többség, 58 százalék számára az energiaköltségek kifizetése nem okoz gondot. 24 százalék kis, 17 százalék pedig nagy teherként éli meg a kötelezettséget. Azok körében ugyanakkor, ahol emelkedett a számla, rendre egyharmad igazolta vissza a három élethelyzet egyikét. Kiugró, 71 százalékos az energiacsekk látványa okozta elégedettség a Fidesz-KDNP-hívek, a budapestiek és a tarifaemeléssel nem érintett fogyasztók körében. A fővárosiak mindössze 7 százalékának okoz nagy gondot a számla kifizetése. A megyeszékhelyen, illetve a városban élők körében már romlanak az arányok, egészen a községekben élőkig, akiknek már csak a fele nem érzi gondnak a rezsifizetést, ellenben 29, illetve 20 százalékuk kis vagy nagyobb mértékben megszenvedi azt.
A kormány augusztus elsejével adott éves fogyasztási szintek felett hétszeresére növelte a gáz és kétszeresére az áram lakossági árát. Októbertől a gáztarifa további közel 3 százalékkal még tovább nőtt. Bár azt ígérték, hogy a megadott fogyasztási szint felett fizetendő, úgynevezett lakossági piaci tarifa az irányadó tőzsdét követi majd, annak kurzusa pedig máig az augusztusi szintek hatodára esett, a háztartások díjtételei eddig nem változtak. Erről Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy "nix ugribugri".
