;

Svájc;engedélyezés;pénzügyi támogatás;fegyverszállítás;politikai vita;Semlegesség;orosz-ukrán háború;

- Svájcban már gondolkodnak a semlegesség részleges feladásán, Ukrajna fegyveres támogatásán

A politikai vita egyelőre csak arról szól, hogy engedjék-e harmadik országnak, hogy Svájcon keresztül utalhasson pénzt és szállíthasson harci eszközöket Ukrajnának az agresszor Oroszország elleni elleni küzdelemhez. 

A semleges Svájc „közel áll ahhoz, hogy szakítson állama évszázados hagyományaival” vagyis vessen véget a fegyverek háborús exporttilalmának – írja a Reuters, hozzátéve: a közvélemény és a politikai hangulat Ukrajna-barát elmozdulása, a fegyveripar képviselői, valamint a szomszédos európai országok a nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy változtassanak azon a szabad kereskedelmet is korlátozó törvényen, amely szerint a Svájcban vásárolt fegyverek tulajdonosainak, tehát harmadik országnak tilos az „újraexportálás” és a háborús felek bármelyikének akárcsak anyagi támogatása. 

Az 1815-ig visszanyúló és 1907-es szerződésben rögzített semlegesség értelmében Svájc sem közvetlenül, sem közvetve nem küld fegyvereket háborúban részt vevő feleknek, így jelenleg embargósak a fegyvereladások mind az agresszor Oroszországnak, mind a csaknem egy éve lerohant Ukrajnának. Harmadik országok ugyan elméletileg kérhetik Berntől a készleteikben lévő svájci fegyvereik újrakivitelét, de az engedélyt szinte mindig megtagadják.

Semlegesek akarunk lenni, de a nyugati világ részei vagyunk. (...) Nem kellene vétójoggal megállítani, hogy mások segítsenek Ukrajnának,  ha ezt tesszük, Oroszországot támogatjuk, ami nem semleges álláspont

– jelentette ki Thierry Burkart, a jobbközép FDP vezetője.

A politikus indítványt nyújtott be a kormánynak, hogy engedélyezzél a fegyverek reexportját a Svájchoz hasonló,  demokratikus értékekkel rendelkező országokba. Javaslatával egy friss, a Sotomo közvélemény-kutató vasárnap közzétett felmérése szerint egyre több svájci szavazó ért egyet. Jelenleg a válaszadók 55 százaléka támogatja a fegyverek Ukrajnába történő újrakivitelét. – Ha feltettük volna ezt a kérdést a háború előtt, a pozitív válasz valószínűleg a 25 százalékot sem érte volna el. A semlegesség megváltoztatásának témája Svájcban egészen a közelmúltig tabu volt – mondta Lukas Golder svájci politológus.

A berni kormány egyelőre dodonai választ adott a politikai nyomásra, és a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket felügyelő gazdasági tárca szóvivője leszögezte:

Betartják a meglévő jogi kereteket, és a megfelelő időben foglalkoznak majd a javaslatokkal.

A kezdeményező, Thierry Burkart elmondása szerint a többi párttól részben pozitív jelzéseket kapott, és a baloldali szociáldemokraták és a zöld liberálisok támogatják a változtatásokat. Marionna Schlatter zöld képviselő viszont ellenzi és összeegyeztethetetlennek tartja Svájc semlegességével. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP), az alsóház legnagyobb pártja és a semlegesség hagyományosan megrögzött védelmezője pedig megosztott. David Zuberbueler törvényhozó szerint „ha engedélyezzük a fegyverszállítmányokat egy fegyveres konfliktusban érintett országba, az tönkreteszi országunk békéjének és jólétének alapját”. Ezzel szemben Werner Salzmann SVP-tag, aki a parlament felsőházában ül, a korlátozásokat korholta a „svájci védelmi iparban okozott járulékos károk miatt”.

A Győri ETO női kézilabdacsapatának végül sikerült hazajutnia, a Ferencváros korosztályos labdarúgócsapata azonban továbbra is kint van, velük is folyamatosan tartják a kapcsolatot.