Forrásaink arról nem tudnak, hogy emelkedett volna a nemzetbiztonsági vagy a bűnüldözői szervektől érkező, titkos megfigyelésről szóló „megrendelések” száma, inkább az előző években elhalasztott beruházások kerülhettek napirendre a „cégnél”. Arról sincs információ, hogy különösebben megugrott volna a szolgálat létszáma, bár tény – erről lapunk is beszámolt -, hogy az NBSZ az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett friss munkaerő toborzására.
Mint arról a K-Monitor nemrég beszámolt: a rendeleti költségvetésben a korábban 2023-ra tervezett 54,1 milliárd forintról 77,6 milliárdra nőtt a titkos megfigyeléseket lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat büdzséje. Mindez úgy, hogy közben ebben a legutóbbi emelési körben a többi polgári társszolgálat – a hírszerzést végző Információs Hivatal, illetve a Nemzeti Információs Központ – büdzséje nem, valamint a belső elhárító Alkotmányvédelemé is csak 2 milliárddal nőtt.
A kiugró bővülés még inkább szemet szúró, ha azt nézzük, hogy a tavaly még Pintér Sándor belügyminiszterhez tartozó NBSZ büdzséje az eredeti, 2022-re vonatkozó előirányzat szerint még csak 26,44 milliárdos lett volna.
A titkosszolgálatok, ezen belül elsősorban a szakszolgálati költségvetés első körös „felfúvódása” Rogán Antal idején következett be. A választások után ugyanis ez a szolgálat is átkerült a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá és a 2023-ra vonatkozó, tavaly elfogadott költségvetésben már 54 milliárdra ugrott az NBSZ előirányzata (később ez nőtt még tovább), ezzel együtt pedig akkor a többi „Rogános” titkosszolgálat büdzséje is nagyjából a duplájára nőtt. A polgári szolgálatok büdzsé-növekedése annál is szembetűnőbb, hogy közben a szomszédban zajló háború ellenére például a továbbra is a honvédelem alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) jóval visszafogottabb költségvetést látni: a tavalyi 52 milliárdos keret után idénre 46 milliárdos keretösszegből gazdálkodhat a szervezet. (Ennek oka lehet, hogy a tavalyi kertnek csak a felét, 32 milliárdot költöttek el.)
A magyar hírszerzési-elhárítási közösségen belül az NBSZ az a szerv, amely mind a polgári és a katonai nemzetbiztonság, mind a bűnüldözés kérésére végzi a titkos megfigyeléseket, így a célkövetést, a lehallgatást is. Az NBSZ volt az a szerv, amelyről immár biztosan tudható, hogy a nagy botrányt kiváltott Pegasus szoftvert is alkalmazta, a gyanú szerint olyan személyekkel szemben is, akiknél nem látszott, hogy bármilyen nemzetbiztonsági vagy bűnügyi probléma felmerült volna, az viszont igen, hogy személyük egy ponton kényelmetlenné vált a Fidesznek. A kormányzat azóta is tagadja, hogy politikai célokra használták volna fel a Pegasus szoftvert.
