;

Irán;Izrael;Ukrajna;tüntetés;

- Szövetségeseket keres Bibi

Ismét tömegek tüntettek Izraelben a demokrácia védelmében. Netanjahu változtathat az ukrajnai háborúhoz való izraeli viszonyuláson, valamit valamiért alapon.

Több mint százezren vonultak utcára Izrael városaiban szombaton este, Tel-Aviv központjában már az ötödik egymást követő héten tüntettek Benjamin Netanjahu szélsőjobbra és az ultravallásos pártokra támaszkodó kormánya által tervezett vitatott igazságügyi reformok ellen. A kabinet tervezett igazságügyi reformját nemcsak az ellenzék és civil szervezetek értékelik a demokrácia és jogállam felszámolási kísérleteként, arra való törekvésként, hogy a korrupciós eljárás alatt álló miniszterelnököt, illetve legerősebb szövetségesét, a Sasz ultravallásos párt vezetőjét, a kétszeresen jogerősen elítélt Árje Derit mentesítse a felelősségrevonás alól és lehetővé tegye hatalmon maradásukat. Izrael jogrendjének gyökeres átírását a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság vezető bírája és az izraeli jogásztársadalom is bírálja.

Jichák Herzog államfő a héten azt javasolta, hogy két hétre függesszék fel a törvényhozási eljárást a Kneszetben, és kezdődjenek egyeztetések a kompromisszum érdekében, de a kabinet egyelőre erre nem hajlandó, a Kneszet alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottsága a héten folytatja a törvénytervezet megvitatását.

"Mentsük meg Izrael demokráciáját Netanjahutól", hirdették a tiltakozók táblái, de olyanok is feltűntek, miszerint az új kormány "veszélyt jelent a világbékére". Ugyanekkor tüntetés zajlott Londonban az izraeli nagykövetség előtt, valamint Párizsban azelőtt a szálloda előtt, amelyben Benjamin Netanjahu és felesége tartózkodott. Az izraeli miniszterelnök ugyanis Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt pénteken, többek között az Irán elleni nyugati szövetség megerősítéséről. Netanjahu igyekszik kihasználni azt a körülményt, hogy Irán Oroszország fegyverekkel, elsősorban drónokkal való támogatása miatt kivívta az Ukrajnát támogató nyugat haragját.

A Netanjahu kormánya „veszélyt jelent a világbékére” tüntetői táblák azt az Izraelben megfogalmazódott félelmet tükrözik, miszerint a szélsőjobb kabinet háborút indíthat Irán ellen, kihasználva azt, hogy a világ figyelmét elvonja az ukrajnai háború. Netanjahu múlt héten egy, a CNN-nek adott interjúban részletek nélkül azt mondta, Izrael "fellépett az iráni fenyegetésekkel szemben", mintegy hallgatólagosan beismerve, hogy országa áll amögött a múlt heti dróntámadás mögött, amely egy olyan iráni katonai üzemet rombolt le, ahol az Oroszország által is használt drónokat és egyéb fegyvereket gyártottak. Ugyanebben az interjúban emelte ki, hogy a bénító gazdasági szankciók mellett az egyetlen eszköz, amivel meg lehet akadályozni Iránt abban, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, az a „hiteles katonai fenyegetés”.

Az Irán elleni egységes nyugati blokk érdekében Netanjahu késznek mutatkozik Izrael Ukrajna-politikáján is változtatni. Ellenzékből ugyan azért bírálta a fegyverszállítást megtagadó Bennett-Lapid kormányt, hogy túl szorosan kötődik Kijevhez, miközben az ország létérdeke a koordináció fenntartása a szomszédos Szíriában jelenlévő Oroszországgal, ma már nem zárható ki, hogy egyike lesz az Ukrajnának fegyvert szállító szövetségeseknek. Ukrajna mindeddig a Vaskupola légelhárító rendszert kérte sikertelenül Izraeltől.

Bennett Zelenszkijnek: Putyin nem fog megöletni téged

Naftali Bennett, aki az ukrajnai háború kitörése idején Izrael miniszterelnöke volt, egy szombaton megjelent interjúban azt állította, ígéretet kapott Vlagyimir Putyintól, hogy nem öli meg ukrán kollégáját. Bennett megpróbált közvetíteni a háborús felek között, ő volt az egyetlen demokratikus országot vezető politikus, aki márciusban személyesen találkozott  Putyinnal Moszkvában. A The Guardian által idézett AP interjúban Bennett azt állította, személyes találkozásuk alkalmával adta szavát Putyin, hogy nem fogja megöletni Zelenszkijt. Bennett ezután felhívta Zelenszkijt, hogy tájékoztassa Putyin ígéretéről. Elmondása szerint közvetítése során mindent egyeztetett az Egyesült Államokkal. Hangsúlyozta: ezen erőfeszítések nyomán Putyin beleegyezett abba, hogy nem követeli Ukrajna lefegyverzését, és ugyanezen a hétvégén Zelenszkij lemondott arról, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazza.

Hárman az osztrák Alpokban, ketten a svájci Alpokban lelték halálukat.