korrupció;tanúvallomás;Boldog István;amnézia;

- Mindent elfelejtett a Boldog István-féle korrupciós ügy egyik tanúja a bíróságon

A bíró és az ügyész is kitartóan szeretett volna belőle valami emlékképet előcsalni, azonban kísérleteik rendre kudarcba fulladtak. 

Tanúmeghallgatásokkal folytatódott pénteken a korábbi fideszes politikus büntetőügye a Fővárosi Törvényszéken - derül ki a 444.hu beszámolójából.

A bíróság most a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés akkori fideszes alelnökét, Berec Zsolt Miklóst idézte be tanúként, akit azokról a kétpói találkozokról kérdeztek, amelyeken eldőltek az előre lezsírozott közbeszerzések. Noha mind a bíró, mind az ügyész nagyon igyekezett, ennek ellenére nem sikerült semmit sem kihúzni belőle azokról a gyanús egyeztetésekről. Noha tagja volt a pályázatokat a megyeházán előkészítő bizottságnak, minden kérdésre azt mondta, nem emlékszik. 

Bíró: „Hogyan döntöttek erről az előterjesztésről a döntéselőkészítő bizottságban? Ott érdemi viták voltak?”

Berec: „Hát én nem emlékszem már, hogy mi volt. Nyilván projektek voltak, de hogy ott konkrétan ... nem emlékszem, nagyon távoli ez nekem.”

Bíró: „Nem volt olyan informális egyeztetése, hogy össze kellene hangolni, hogy ki mire pályázik az adott időszakban?

Berec: „Én nem emlékszem ilyenre.”

Bíró: „Lehetséges volt? Hogy volt, nem emlékszik?”

Berec: „Nagyon távoli ez nekem.”


Azt nem tagadta, hogy ott volt Boldog István társaságában a kétpói találkozókon, 2017. február 14-én, de saját bevallása szerint fogalma sem volt, miért. Azt állította, feltehetően azért hívták, hogy amennyiben olyan szakmai kérdés merül fel akkor választ tudjon adni. Ekkor a bíró ismét nekirugaszkodott, most már konkrétabb kérdésekkel. 

Bíró: „Olyanok elhangzottak-e ezeken a megbeszéléseken, hogy csak azok az önkormányzatok pályázhatnak erre, amelyek betartanak bizonyos feltételeket?

Berec: „Én nem emlékszem ilyenre.”


Ekkor következett az ügyész, de ő sem járt nagyobb sikerrel. 

Ügyész: „Hogy kell ezt elképzelni, egy-egy pályázati tervvel kapcsolatban, hogy kell ezt elképzelni, milyen anyag állt rendelkezésre szakmailag részletezve? Tehát amit ön látott.”

Berec: „Nincs még a kép sem előttem, hogy milyen formában kaptam ezeket.”

Ügyész: „Mi az oka, hogy erre nem emlékszik?”

Berec: „Nagyon régen volt.”

A korábbi alelnök arról is beszámolt, hogy a volt országgyűlési képviselő csak vélelmezhette a települések pályázatait, azonban a döntési mechanizmusban nem volt szerepe. Amikor pedig a bíró megkérdezte, hogy akkor miért kellett Boldoggal beszélni a döntéselőkészítő bizottság előtt, akkor érkezett a szokásos válasz: 

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy ott miről volt szó.”

Ezt követően azzal folytatta, hogy nem igazán hagytak benne mély nyomokat ezek az egyeztetések, saját maga szerepét outsiderként  írta, s csak azért ment el, mert az országgyűlési képviselő meghívásának illik eleget tenni. Ő maga a laptopja előtt ücsörgött és teljesen mást csinált, azonban olyan emlékei nem voltak, hogy Boldog István feltételekhez kötötte volna a pályázatokat. Amikor pedig az ügyész megkérdezte, hogy tényleg elvették-e a polgármesterek telefonjait a megbeszélés előtt arra természetesen már nem emlékezett. Mindezt azzal magyarázta, hogy ő sokkal hamarabb érkezett, mint ők, ezért ezt nem láthatta. 


A 80 éves férfi nehezen viselte, hogy beálltak a háza elé.