- Paksig ér az újabb büntetőjavaslat, szankciós listára tennék a Roszatomot is

Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament (EP) csütörtökön az EU és Ukrajna vezetőinek pénteki csúcstalálkozója elé időzített állásfoglalást, amelyben a képviselők részletezik a tárgyalásokkal kapcsolatos elvárásaikat. A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott határozatban a képviselő-testület felszólítja a tagállamokat, hogy terjesszék ki az Oroszországgal szembeni szankciókat az uniós piacon jelenlévő olyan vállalatokra, mint a Lukoil és a Roszatom. Az EP emellett azonnali és teljes embargót sürget az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok és az urán uniós importja ellen.

A Roszatom szankcionálását eredetileg a parlament euroszkeptikus csoportja kezdeményezte, majd a megfogalmazás bekerült az állásfoglalást jegyző öt politikai csoport közös állásfoglalásába. A javaslatról név szerint szavaztak a képviselők, az erről készült lista alapján a fideszesek nem nyomtak gombot, és nem vettek részt a teljes szövegről szóló szavazáson sem.

Az orosz atomenergetikai óriásvállalat kitiltása az uniós piacról az EP-képviselők vissza-visszatérő követelése. A háború tavaly februári kirobbanását követően elfogadott első határozatukban már felszólítottak az Oroszországgal folytatott minden nukleáris együttműködés beszüntetésére.

Az Európai Parlamentnek nincs közvetlen beleszólása a szankciós politikába, a korlátozó intézkedésekről döntő tagállamoknak nem kell figyelembe venniük a véleményét. Várakozások szerint az EU27-ek február végén hagyhatják jóvá az Oroszországgal szembeni szankciók következő, tizedik csomagját. Lengyelország és a balti országok sürgetik a Roszatommal folytatott együttműködés betiltását, de az egyhangúság követelménye és Magyarország borítékolható ellenkezése miatt ennek nincs realitása.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, a paksi bővítés kormányzati illetékese a közelmúltban két, egymásnak ellentmondó üzenetet is megfogalmazott a tervezett paksi beruházásról. New Yorkból indított telefonhívásában – saját elmondása szerint – abban állapodtak meg orosz kollégájával, az energiaügyekért felelős ottani miniszterelnök-helyettessel, hogy „felgyorsítják a kivitelezést”. (Azt a folyamatot, amely – a szükséges engedélyek híján – egyelőre el sem indult, nehéz tehát gyorsításról vagy lassításról beszélni.) Üzent ugyanakkor Németországnak is, felháborítónak nevezve, hogy a németek még nem adták ki az exportengedélyt Paks 2 vezérlőrendszereihez, „hátráltatva a beruházást”. A valóságban az építkezés a gödörásás előkészületeinél tart, a továbblépéshez a magyar hatóságok engedélyei hiányoznak, vagyis a majd csak egy sokkal későbbi fázisnál időszerű vezérlőrendszer exportpapírjai e pillanatban nem hátráltatnak semmit. Szijjártó indulatos megjegyzése mégis létező problémára utal: arra, hogy az ukrajnai orosz agresszióra válaszul életbe léptetett szankciók egyre nehezebb helyzetbe hozzák a Roszatomot, annak alvállalkozóit, és velük együtt a megrendelő magyar kormányt.

Jelen állás szerint sem a nukleáris fűtőanyagra, sem az acélból készült árukra nem terjednek ki a korlátozások. Előbbi főleg Paks 1 számára jó hír, utóbbi pedig a bővítési tervekkel is kapcsolatos, mivel érinthetné az Oroszországban gyártott reaktortartályokat. A fűtőanyagokra vonatkozó engedmény eredetileg francia kérésre került bele a szankciórendszerbe, de az Orbán-kabinet és több más térségbeli kormány is támogatta, mivel a régió reaktorai döntően az Oroszországban kazah nyersanyagból készült fűtűelemekkel üzemelnek – és Franciaország is jócskán használ a Roszatom leánycége által előfeldolgozott kazah nyersanyagból. Mindenesetre

2014-ben az Orbán-kormány egy meglehetősen előnytelen, magas kamatozású hitelszerződést írt alá az orosz féllel a beruházás finanszírozására. A hitelt az a Vnyesekonombank nyújtja, amely most európai tiltólistán van.

Maga a konstrukció úgy fest, hogy amikor a beruházás egy-egy eleme elkészül, a kivitelező benyújtja a számlát, amelyet a bank kifizet, majd annak értéke megjelenik a nyilvántartásában magyar tartozásként. Hogy ne kelljen az euróhitel esetében még most, a vágtató infláció idején is irreálisan magasnak számító, 4-5 százalékos kamattal számolni, eddig az volt a gyakorlat, hogy a „felírt” hitelrészt Magyarország azonnal előtörlesztette a nemzetközi pénzpiacon felvett olcsó kölcsönből. Csakhogy ma már az újra növekvő adósságú és nemrég leminősített magyar állam sokkal nehezebben jut forrásokhoz, ráadásul legálisan nem is tud utalni a szankcionált orosz banknak. A legvalószínűbb tehát, hogy most a kamatos kamattal megnövelt, gyorsan gyarapodó magyar tartozás egyre gyűlik a Vnyesekonombank könyveiben. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a kormány következetesen nem válaszol.

Asztalra kerülnek újabb, a nukleáris ipart érintő szankciók is – erre utalhat Szijjártó Péter azon megjegyzése: „nem fogunk támogatni egyetlen olyan brüsszeli javaslatot sem, amely akár egy kicsit is nehezítené vagy netán ellehetetlenítené a magyar-orosz nukleáris együttműködést." Lengyelország és a balti országok egyébként többek között azzal érvelnek a Roszatommal folytatott együttműködés leállítása és betiltása mellett, hogy az orosz konglomerátum gyártja azokat az atomfegyvereket is, amelyekkel Vlagyimir Putyin Európát zsarolja, így minden, oda adott megrendelés közvetve a háború eszkalációját szolgálhatja.

A fűtőanyag-szállítások korlátozása továbbra sem valószínű, az viszont Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője szerint

mivel az atomerőművet üzemeltető országok, így Magyarország is, jellemzően két éves készlettel rendelkeznek. Korábban az amerikai Westinghouse gyártott orosz hátterű atomerőműbe való fűtőanyagot, technológiai szempontból tehát nem megoldhatatlan a feladvány. Iparági körökben egy ideje beszédtéma, hogy a fenti eshetőségre gondolva megkezdődött az orosz fűtőelemek amerikai, illetve francia közreműködéssel történő kiváltásának előkészítése.