“Kis lépés ez a populisták társadalomromboló tevékenységének korlátozására”, így jellemezte Facebook-oldalán Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselő a politikai reklámok átláthatóságáról készült uniós jogszabály-tervezetet, amelyről csütörtökön szavaz a törvényhozó testület plenáris ülése. Az EP álláspontját rögzítő szöveget - amelynek Donáth az egyik szerzője - a tagállamokkal is egyeztetni kell, mielőtt hatályba lép, a tervek szerint a 2024-es európai parlamenti választások előtt.
Az EP szeretné elérni a rendelettel, hogy a politikai reklámok legyenek átláthatók: a közönség ismerje meg, hogy ki finanszírozta azokat, mennyibe kerültek és a feladó hogyan azonosította a megcélzott személyeket. “A polgároknak joguk van rá, hogy megtudják, kik terjesztenek gyűlöletet”, fogalmazott a szerdai plenáris vitában Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő. Rajta kívül többen felhívták a figyelmet arra, hogy mivel a közösségi médiaplatformok - mint a Facebook vagy az Instagram - megnyitják az utat a külföldi beavatkozás előtt, felerősítik a félretájékoztatást és a propagandát, szükség van a politikai célú reklámok európai szabályozására.
Sandro Gozi francia liberális EP-képviselő, a jelentés főelőadója szerint a jogszabály jóváhagyását követően megszűnhetnek a visszaélések az online politikai hirdetésekkel, mivel a politikai szereplők elszámoltathatók lesznek az általuk terjesztett hirdetésekért és lehetetlenné válik az emberek gyengeségeinek kihasználása az adataikkal való manipuláció révén.
A parlamenti jelentéstervezet leszögezi: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a politikai hirdetések feladói felhasználják azokat a személyes adatokat, amelyeket a polgárok nem kifejezetten erre célra adtak meg. A választásokat és népszavazásokat közvetlenül megelőző időszakokra az EP tovább szigorítaná az adatvédelmi szabályokat. Az előírások betartását az Európai Adatvédelmi Testület ellenőrizhetné minden EU tagállamban. A képviselők szankciókat is bevezetnének súlyos és rendszeres jogsértések esetén.
A parlament előtt fekvő tervezet kötelezővé tenné információk szolgáltatását arról is, hogy felfüggesztettek-e egy hirdetést a szabályok megsértése miatt, a reklám szponzora milyen konkrét célcsoportokat célzott meg és ehhez milyen személyes adatokat használt fel.
Rejtélyes donorok és a kormány üzenete
Milliárdokat költenek "kormánycivil" szervezetek – például az Alapjogokért Központ vagy a Megafon –, hogy a Fidesz propagandáját harsogják a közösségi média csatornáin. Bár vehemensen tagadják, hogy közpénzből üzemelnének, az nem látszik, mi másból finanszíroznák a tevékenységüket. A Facebook nyilvántartása szerint a Megafon Központ 2019 áprilisa óta 1,2 milliárd forintot költött el a „véleményvezérei” hirdetéseire. A Megafon szerint magánadományokból üzemelnek, ám nem tudni, hogy kik nyúlnak ennyire mélyen a zsebükbe: a Megafon Digitális Inkubátor Kft. 2020-as megalapítása után egy évvel már egymilliárdos eszközállománnyal – főleg pénzzel – rendelkezett és 30 főt foglalkoztatott. Tulajdonosa a szintén kormányüzeneteket forgalmazó Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István. Az Alapjogokért 52 millióért hirdetett a Facebookon, a Telex korábbi összesítése szerint 2013 és 2020 között legalább 2,4 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól, amelyhez viszont a Rogán Antal propagandaminiszter felügyelte Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a támogatás. Az utolsó, ismert mérlege szerint az Alapjogokért cége, a 65 főt alkalmazó Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. irgalmatlanul gazdagodott, 2021-re az eszközállománya 2,2 milliárd forintról 6,4 milliárdra ugrott, ennek jelentős része, 3,5 milliárd valamilyen rövid lejáratú kötelezettségből, hitelből vagy kölcsönből származott. - Batka Zoltán
