A napokban három kóbor kutya tévedt a Somoskői Vadasparkba, majd az ott élő negyven muflonból harmincat széttépett. Az állomány háromnegyede elpusztult, a maradék tíz állat többsége megsérült. “A muflonok a sárban csúsztak, ijedtségükben a korlátnak rohanva próbálták menteni az életüket, szörnyű látvány volt. A park jövőjéről egyelőre nem tudok semmit, de határozatlan időre bezárjuk kapuinkat” – mondta Lévárdi György. Az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Erdészetének vezetője hozzátette: a jogi lépéseket megtették.
,,Egyáltalán nem ritka, hogy farkasok több állatot is megölnek, ha van rá lehetőségük, gyakran történik ez meg, ha például a juhok karámjába sikerül betörniük. Hasonló eset történhetett a vadasparkban is, a muflonoknak nem volt módjuk menekülni a kutyák elől, így lehetett az áldozatok száma ilyen magas" - mondta lapunknak Ősi Zsolt volt hivatásos vadász. Tapasztalata azt mutatja, hogy nem feltétlenül a kóbor kutyák kártétele az igazán jelentős a vadállományban, hanem az úgynevezett kijáróké, amelyek a falvakból kisebb-nagyobb falkákba verődve indulnak vadászni, majd hazatérnek. Arra a kérdésre, hogy az ivartalanítás befolyásolhatja-e a viselkedésüket, azt válaszolta, hogy van bizonyos hatással vislekedésmintáikra, a vadászati szokásaikat egyáltalán nem befolyásolja.
Tórnóczky Anita okleveles habilitációs kutyakiképző a rendelkezésre álló információk alapján nehezen tudja elképzelni, hogyan történhetett, hogy a három kutyának harminc állattal sikerült végeznie
- nyilatkozta lapunknak.
Az, hogy ilyen tragédia megtörténhet, természetesen szörnyű, de alapvetően az emberek hibája. Leginkább az emberi felelőtlenség következtében kerülhetnek olyan helyzetbe az állatok, hogy az erdőkben kóborolva kelljen megélniük. A tapasztalatok szerint azonban a kiszökött, elvadult kutyák gazdái nem kereshetők meg, mert bár kötelező, a legtöbb esetben nincsenek csippel ellátva. (Ennek hiánya miatt pénzbüntetés szabható ki.) Sok kutya okoz közlekedési balesetet, vagy károkat a vadállományban, támad meg embereket, ezért gazdáik, vagy valamikori tulajdonosaik büntethetők is lennénnek, de azonosíthatóság hiányában, mégha vannak is tanúk a kutya gazdáját igazolnadó, az tagadhat. Sajnos az a tapasztalat, hogy azok a kutyák, amelyek elvadulnak, vagy gazdáik kiteszik őket az erdőbe, éppen azok közül kerülnek ki, amelyekbe nem ültettek csipet. Ráadásul ezek a kutyák lehet, hogy eleve nem is sajátították el azokat a viselkedémintákat, amelyeket a jól nevelt állatoknál tapasztalhatunk. Nincsenek jó kapcsolataik az emberekkel, és ennek is lehet a következménye, ha támadnak. (Szintén a nool.hu számolt be róla, hogy tavaly februárban egy nyitvahagyott kapun kiszökött oltatlan kutyák súlyosan összeharabdáltak egy 87 éves férfit. A Balassagyarnati Járásbíróság a gazdájukra pénzbüntetés kiszabását kérte.) Az nem tudható, hogy a szabadon, esetleg erdőkben élő kutyák mekkora hányada született ott, és mivel az ivartalanítás nem kötelező, lehetnek olyanok közöttük, amelyek azért gazdátlanok, csip nélküliek, mert ott jöttek világra. Vidéken sok helyen azért nem végez ivartalanítást az állatorvos, mert azt mondja, nincsenek meg hozzá a lehetőségei. Tórnóczky Anita szerint tehát egy ilyen eset, mint a harminc muflon végzete, bármilyen rettenetes is, az ezek mögött álló emberi mulasztások, hibák jelentik az igazi nagy problémát.
