;

Vodafone;szolgáltatások;

- A hallgatás nem beleegyezés

Elkán Péter, a 4iG kommunikációs igazgatója szerint a Vodafone előfizetői semmit sem fognak megérezni a tulajdonosváltásból. „Az ügyfeleket nem érinti, így számukra a tulajdonosi háttér változása nem jár semmilyen teendővel" - mondta.

De ez az állítás nem lehet igaz. Azzal ugyanis, hogy az állam felvásárolta ezt a céget, jogilag - mondom: jogilag - egy új cég jön létre. Az eddigi szolgáltató mint szerződő fél az ügyfelek számára megszűnik, a továbbiakban már nem lesznek jogviszonyban vele. Viszont amikor jogviszonyt keletkeztettek, akkor azt csak az eddigi szolgáltatóval hozták létre, más céggel nem. Éppen ezért az ügyfeleknek az új céggel új jogviszonyt kell létrehozni, a korábbi jogviszonyuk nem jogfolytonos: azt egy nyilatkozat nem fogja sem jogfolytonossá tenni, sem újra feléleszteni. Már csak azért sem, mert ilyen kitétel nincs a korábbi megállapodásban.

A jogutódlás egyébként is kizárólag a cégek közötti jogviszony relevanciájában értelmezhető, az ügyfelek jogviszonyára ez nem érvényes. Hiszen ők is szerződéses felek, tehát a jogviszony fennállása, fenntartása kapcsán - főleg az új céggel szemben - nekik is valamilyen formában nyilatkozniuk kell. A hallgatás nem alapoz meg jogi értelemben semmilyen jogfolytonosságot, jogviszonyt hallgatással nem lehet keletkeztetni. Attól, hogy egy ügyfél nem nyilatkozik, a korábbi szolgáltatóval fennállt jogviszonya nem fog folytatódni az új céggel, mintha mi sem történt volna.

Már csak azért sem, mivel egy olyan jogviszony, mint pl. a telefon, televízió vagy éppen internet szolgáltatás a közszolgáltatás jogi kategóriájába tartozik, és ennek kapcsán a Polgári Törvénykönyv kifejezetten előírja a szerződéses jogviszony írásos, dokumentált formáját. A szerződő felek pedig egyenrangúak, azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ha nincs semmilyen megállapodás a szolgáltató és az ügyfelek között, akkor ez a törvényi kritérium nem tud megvalósulni.

Tegyük fel, hogy valamilyen jogvita adódik a szolgáltató és az ügyfele között: szerződés híján a jogvitát minek alapján rendezik? Lehet persze mondani, hogy a törvény alapján, na de magát a jogviszonyt nem a törvény hozza létre, az csak a jogviszony létrejöttét teszi lehetővé. A jogviszonyt a feleknek kell létrehozni, közösen és egybehangzóan, mert egy szerződéses jogviszony a felek szabad akaratán múlik, egybehangzó, közös akaratnyilvánítással jön létre. Ha a feleknek úgymond "semmit sem kell tenniük", akkor ez az egybehangzó, közös akaratnyilvánítás jogilag nem valósul meg.

Ezért én azt állítom, hogy azzal, hogy az ügyfelek jogviszonyából a Vodafone kilép, az a jogviszony jogilag megszűnik, és az ügyfeleknek igenis új jogviszonyt kell létrehozniuk az új szolgáltatóval. A Polgári Törvénykönyv 6.256. paragrafusa alapján "(1) közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles; (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli".

A második bekezdés alapján a szolgáltató köteles a szerződés megkötésére, ezért sem mondhat olyasmit az ügyfeleknek, hogy semmi dolguk sincs. Közszolgáltatási szerződés hiányában a szolgáltató viszont nem köteles szolgáltatást nyújtani, míg az ügyfelet semmi sem kötelezi arra, hogy olyan szolgáltatást fizessen meg, amelyet szerződés hiányában jogilag meg sem rendelt. A hallgatás nem minősül szolgáltatásnyújtásra vonatkozó igény előterjesztésének.

Ezért amikor a 4iG kommunikációs igazgatója azt állítja, hogy az előfizetőik semmit sem fognak megérezni a tulajdonosváltásból, rossz úton jár: mert így nem lesz jogszerű jogviszonyuk. Az ügyfeleket ez nagyon is érinti, mert számukra a tulajdonosi háttér változása azzal jár, hogy az új szolgáltatóval új jogviszonyt kell létrehozniuk. Ellenkező esetben elveszthetik az általuk igényelt szolgáltatást.