felvételi;megsemmisítés;kompromittálás;Schadl György;

Schadl György

- Ledarálták a Schadl-széf kompromittáló anyagát, valakinek hatalmas szívességet tettek

Jogi forrásaink szerint az ügyészség lépése azért meglepő, mert a felvételek jelenléte Schadl György széfjében akkor is felveti a személyes adattal való visszaélés gyanúját, ha a gyanúsított nem próbálta zsarolásra használni őket.

Lapzártánkig nem indokolta meg az ügyészség, hogy miért nem vizsgálja, hogyan jutott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar előzetes letartóztatásban lévő elnöke, Schadl György hálószobájának a széfjébe egy magyar közszereplőről talált kompromittáló felvétel. Mint az rtl.hu beszámolt róla: az ügyészség már tavaly május közepén megsemmisítette ezeket az adathordozókat, ám ez csak most derült ki.

A vádhatóság azzal indokolt: „a lefoglalt bűnjelekről megállapításra került, hogy azok az eljáráshoz nem kapcsolódnak, az eljárásban vizsgált bűncselekmények tekintetében bizonyító erővel nem bírnak, tárgyi bizonyító eszköznek nem minősülnek.” Továbbá, mivel az eljárásban ezekre a felvételekre „más sem jelentett be igényt, ezért – mivel azok értéktelenek – a lefoglalt tárgyak megsemmisítéséről kellett rendelkeznem” – fogalmazott az ügyészség az rtl.hu által megszerzett iratban. E szerint a megsemmisítésről külön jegyzőkönyv is készült, ennek alapján a bűnjeleket és az egyetlen másolatukat is megsemmisítették: a fényképeket iratmegsemmisítővel, a DVD-ket „fizikai alaktalanítással”.

A vesztegetéssel meggyanúsított Schadl György széfjében a portál szerint a többi között egy boríték lapult, amely „egy közéleti személyre nézve kompromittáló adatokat és feltehetően kompromittáló videofelvételt tartalmaz.” Mint utóbb kiderült, a borítékban lévő fotó három – közülük kettő aktust folytató – meztelen személyt ábrázol, a fotók mellé tett DVD-re pedig egy közszereplő vezetéknevét írták fel.

Jogi forrásaink szerint az ügyészség lépése azért meglepő, mert a felvételek jelenléte Schadl György széfjében akkor is felveti a személyes adattal való visszaélés gyanúját, ha a gyanúsított nem próbálta zsarolásra használni őket. Azaz a nyomozó hatóságnak a gyanúhoz tisztáznia kellett volna, hogy kik szerepelnek a fotón, illetve a DVD-n és ezek hogyan kerültek Schadlhoz.

Schadl György korábban a rendőröknek azt mondta, nem tudja, mi van a DVD-ken, ahogyan azt sem, hogyan kerültek azok a páncélszekrénybe. A portál egyébként megkereste a DVD borítóján névvel szereplő közszereplőt, aki akkor azt mondta, hogy „nem ismeri Schadl Györgyöt, se ő, se más soha nem zsarolta meg, és nem tudja elképzelni, hogy róla kompromittáló felvétel készült volna”.

A bűncselekmény gyanúja csak akkor nem áll meg, ha az érintettek a nyomozás során nem tettek feljelentést, vagy kijelentették, hogy Schadl György jogosult volt a felvétel birtoklására. Azt nem tudni, hogy így történt-e, az ügyészségi döntés mindenesetre jól jöhetett az ismeretlen érintetteknek és Schadl Györgynek is.

Schadl Györgynek így a felvétel birtoklása miatt nem kell semmilyen jogkövetkezménytől tartania, az ismeretlen sértetteknek pedig attól, hogy a nevük közszájon forogjon. Sőt, azt is elkerülik, hogy emiatt tanúskodniuk kelljen

 a Schadl-Völner ügyben.

Cser Ágnes nevével fémjelzett egészségügyi szakszervezet is kezdeményezte a korábbi tárgyalásai felélesztését, miután a Független Egészségügyi Szakszervezet közölte, hogy sztrájktárgyalással kívánja előmozdítani a szakdolgozók bérének emelését.