„A magyarság elleni koncentrált támadások és a magyarellenes lépések nagyon nehézzé teszik az elkövetkező időszak olyan döntéseit, amelyek Magyarországtól áldozatokat követelnek Ukrajna támogatása érdekében”, mondta újságíróknak nyilatkozva hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter burkolt vétófenyegetést is megfogalmazott, mondván, hogy „Ukrajnának majd szüksége lesz olyan európai politikai döntésekre, amelyek nélkülünk nem fognak megszületni…”
A kormányközeli magyar sajtó tudósításai szerint az elmúlt napokban indoklás nélkül, nagy számban, magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgtak ki a munkácsi járásban, magyar intézeteket köteleztek arra, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket, egyes esetekben a rendőrség vette le az intézményen kint lévő nem címeres magyar zászlót. (A címer nélküli zászló nem magyar állami jelkép, hanem a magyar nemzeti jelkép, amelyek használatát a jelenleg is még hatályban lévő ukrán törvények lehetővé teszik.)
2022. október közepén eltávolították a turulszobrot a munkácsi várban, helyére az ukrán címer került. Budapest tiltakozott, provokációnak minősítette ezt, a döntést azonban nem a kijevi, hanem a helyi kormányzat hozta.
Múlt héten a Munkácsi kistérségben. Dercenben a magyar állami támogatással létrejött és működtetett futballakadémiáról, Fornoson a kultúrházról távolították el a rendőrség közreműködésével a magyar zászlókat és a magyar nyelvű feliratokat, felmondtak a kultúrház vezetőinek és a munkácsi magyar középiskola igazgatójának is. A kiszo.net, a legnagyobb kárpátaljai magyar hírportál szerint „az előzmények tükrében jó ok van feltételezni, hogy ez a magyarellenes Baloha-klán további bosszúhadjárata”, a turulszobor eltávolítása is nekik köszönhető. (A kistérségi vezetés élén a helyi oligarcha Andrij Baloha áll, de a család több tagja, például befolyásos apja, Victor Baloha is jelen van a politikában és közigazgatásban.)
Magyar zászlókat szednek le, magyar intézményvezetőknek mondanak fel a Munkácsi kistérségbenVagyis nem a kijevi kormányzat „koncentrált magyarellenes támadásáról” van szó, hanem zavaros hátterű helyi ügyről. Kárpátaljai forrásaink és a közösségi hálón fellelhető nyilvános üzenetváltások szerint Munkácson inkább egy politikai jellegű leszámolás zajlik. Az kétségtelen, hogy a helyi önkormányzaton belül politikai viszály tört ki Baloha és a Kárpátaljai Magyar Szövetség (KMKSZ) között. A KMKSZ helyi önkormányzati képviselői, - köztük Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola elbocsátott igazgatója, a városi tanács KMKSZ-frakciójának vezetője - korábban a polgármester Andrij Baloha szövetségesei voltak, majd a közelmúltban hirtelen, nem ismert okból ellene fordultak és egy bizalmi szavazáson nem támogatták. Most megkezdődött velük szemben a politikai leszámolás.
Mivel a KMKSZ vezetője, Brenzovics László évek óta Magyarországon lakik a korábbi rivális, majd az Orbán-kormány hatalomra kerülése után fokozatosan háttérbe szorított Ukrajnai Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét, Zubanics Lászlót kerestük meg, lévén ő az egyetlen, az országban tartózkodó magyar politikai vezető.
Brenzovics László nem térhet haza Ukrajnába, mert hazaárulással és szeparatizmussal, pontosabban azzal vádolják, hogy a KMKSZ Magyarországról finanszírozott alapítványa szeparatizmust támogatott anyagilag. Ezért akár 15 év börtönbüntetést is kaphat.
Zubanics László kérdésünkre elmondta, nincs tudomása konkrét, a kijevi kormányzat felől érkező újabb magyarellenes intézkedésnek, a tavaly gyorsított eljárásban megszavazott kisebbségi törvényen kívül, amely valóban kedvezőtlen a magyar és minden más nemzeti kisebbség számára. A munkácsi önkormányzati belviszonyokra nincs rálátása – mondta az UMDSZ-elnök, csupán annyit tudott megerősíteni lapinknak, hogy a KMKSZ frakció korábban támogatta Andrij Baloha polgármestert. (Azt mi tesszük hozzá, hogy az Orbán-kormány pedig a KMKSZ-t támogatja és tekinti egyedüli kárpátaljai magyar legitim képviseletnek.)
Szobrot kapott a kárpátaljai magyar tanárkatona, aki a lövészárkokban tart órákat az egyetemi hallgatóinakA kárpátaljai politikust arról is kérdeztük, ami a magyar kormányközeli sajtóban úgy jelent meg, hogy Kárpátalján ismét mozgósítanak, és gyakorlatilag vadásznak a hatóságok a hadköteles férfiak után, a kárpátaljai magyar lapok viszont úgy számoltak be a jelenségről, mint ami a teljes nyugati régióra kiterjed. Zubanics László elmondta, egy elnöki rendelet alapján egész Ukrajna területén zajlanak a mozgósítások, tavaly is több ilyen hullám volt. Nincs szó valamiféle csak Kárpátalját sújtó jelenségről.
Magyar kormányközeli médiatermékek sorában lehetett beszámolókat olvasni arról, hogy sokkal nagyobb a kárpátaljaiak háborús vesztesége, mint az országos ukrán átlagé, mert a munkácsi 128-as hegyivadász dandárt golyófogónak használja Kijev, nem is engedik az állományt annyit pihenni, mint más hadosztályokat. Ilyen címeken találunk beszámolókat : „Erőszakkal viszik az ukránok a kárpátaljai magyarokat a frontra”, a közmédia híradója pedig úgy tálalta a mozgósítást: „A legvéresebb ütközetekben őket vetik be: hatalmas veszteségei lehetnek a kárpátaljai dandárnak”.
Zubanics László szerint erre vonatkozóan senkinek nincs megbízható információja. A háborúban a híreket is szűrik, egységes információs csatorna működik, amit minden televízió egyszerre sugároz, nincs olyan, hogy valaki más híreket mond. A 128-as munkácsi dandár valóban az egyik legütőképesebb katonai alakulat,
több részlege keleten is és délen is harcolt. Sem az UMDSZ-nek, sem helyi civil szervezeteknek nincs információja arról, hogy milyenek a veszteségek más alakulatoknál, így össze sem tudják hasonlítani az adatokat. Hogy melyik hadosztálynál mekkora a veszteség az bizalmas katonai információ, és mint ilyen, titok, szögezte le az egyetemi tanár politikus. „Szerintem a kárpátaljaiak sem szokták nézni az elhalálozási listát például Lemberg vagy Csernyivci megyében. Csak azt látjuk, hogy korábbi saját veszteségeinkhez képest hogyan alakulnak a számok. Ezek mindenképpen emelkedett, a korábbi 2-4 helyett már 6-8, de a tényleges adatokat csak a katonai vezetés ismeri. A kárpátaljai magyar elhalálozottak számát gyakorlatilag a magyar konzulátus adataiból ismerjük, mert a konzulátus támogatja a magyar elesettek családjait. Ez alapján eddig mintegy 20 kárpátaljai magyar elhalálozásáról van tudomásunk”, mondta Zubanics.
Nemzeti kisebbségek és magyarok Ukrajnában
Ukrajna esetében nagyon hiányosak a népességre vonatkozó adatok, ugyanis az ország Szovjetunióból való 1991-es kiválása óta egyetlen népszámlálást rendeztek, 2001. decemberében. Eszerint az ország lakossága 48,457 millió fő volt. Az etnikum szerinti hivatalos megoszlás a következőképpen nézett ki: ukrán 77,8, orosz 17,3, belarusz 0,6, moldován 0,5, krími tatár 0,5, bolgár 0,4, magyar 0,3, román 0,3, lengyel 0,3, zsidó 0,2 százalék. Az anyanyelv szerinti megoszlás viszont jelentősen eltért ettől, a lakosság 67,5 százaléka jelölte anyanyelvének az ukránt, az oroszt pedig a lakosság mintegy egyharmada, 29,6 százalék.
A kárpátaljai magyarok lélekszáma 2001-ben 151,5 ezer fő volt, magyar anyanyelvűnek 158,7 ezer ember vallotta magát.
Arra vonatkozóan nincs adat, hogy ma hány magyar él Kárpátalján. 2010-ben becslések szerint, 142 ezer volt a magyarok lélekszáma. A 2011-től hatályos könnyített állampolgársági eljárás nyomán áttelepedettek száma sem ismert, mint ahogy a háború okozta kivándorlási veszteség sem. A magyarországi lakossági nyilvántartásból csak annyi derül ki, hogy 2021-ben 71 ezren éltek Magyarországon olyanok, akik Ukrajnában születtek, ami 46 ezer fős növekedést jelent a 2012-ben nyilvántartott 25 ezerhez képest. Vagyis a kárpátaljai magyarok közel fele már a háború előtt áttelepedett Magyarországra.
A Metropol információjára alapozva a magyar sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint a magyar határtól alig néhány száz méterre, egy vasúti csomópont gondosan őrzött és elkülönített részén egy speciálisan erre a célra kialakított hűtővagonban több száz katona holttestét őrzik az ukrán hatóságok. Ezt rémhírnek tartja a magyar politikus, aláhúzva, hogy ismeretei szerint magyar újságírók keresték ezeket a hűtőkocsikat, de ők sem találták. Mindenesetre nem először röppent fel ilyen hír, de még senki sem tudta eddig kézzelfoghatóan, fotóval, videóval bizonyítani, tette hozzá. Közölte, az biztos, hogy vannak kórházak, ahol ilyen hűtőkocsikban tárolják a fronton elesettek hazaszállított holttesteit, mielőtt átadják a családoknak.
A legnagyobb veszély az oktatási törvény
A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény, akárcsak a többi, a kisebbségi jogokat szűkítő ukrán jogszabály elsősorban a nagyszámú orosz kisebbséget célozta. Az unió valamely nyelvén folyó oktatás így az idénig átmeneti mentességet élvezett. A felkészülés az áttérésre megkezdődött, a szeptembertől kezdődő tanévtől minden korábban valamely nemzeti kisebbség nyelvén oktató tanintézményre nézve kötelező lesz.
A törvény 7. cikkelye azt írja elő, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok már csak az óvodában és az általános iskolában (1-4. osztály) tanulhatnak kizárólag az anyanyelvükön. Az 5. osztálytól kezdve a tanterv legalább 20 százalékának az államnyelven kell zajlania, a 9. osztálytól ezt 40 százalékra kell emelni, 11-12. osztályban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát az államnyelven kell oktatni.
A felsőfokú oktatásban és a szakközép oktatásban az oktatás nyelve, tulajdonformától függetlenül az ukrán, csupán egyes tárgyakat oktathatnak valamely uniós tagállam nyelvén. Ez alól nincs kivétel, vagyis a magyar állami normatív támogatással működő II. Rákóczi Ferenc Főiskolára is vonatkozik.
Az átállást vizsgálói Tarasz Kremin, az államnyelv védelméért felelős biztos január 19-én közzétett jelentése szerint a Beregszászi járás iskoláiban több hiányosságot talált. A 108 iskola közül, ahol az oktatás az államnyelv mellett magyarul is folyik, 37 intézményben nincs olyan osztály, amelyben kizárólag ukrán nyelven tanítanának. (A jelentésben ugyan nem szerepelt, de ezen településeken ukrán sincs.) Ezen túl négy olyan iskolát találtak a kerületben, amelyek hivatalos nevéről még nem távolították el a "magyar" megjelölést. , valamint találkoztak olyan esetekkel, amikor a hivatalos iratokban a "magyar tannyelvű oktatási intézmény" kifejezést is használják.
