A Magyar Bankholding elemzői a korábbi 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték idei növekedési várakozásaikat – jelentette be a bank vezető elemzője, Suppan Gergely a cég friss előjelzését bemutató sajtótájékoztatóján. Az elemzők ezzel szemben a tavalyi növekedési becslésüket a korábbi 5,4 százalékról 4,8 százalékra módosították. A Bankholdingnál azzal számolnak, hogy 2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag azonban 17,5 százalék körül várható.
A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a nagyon gyenge mezőgazdasági teljesítmény okozott –, nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban a bank elemzői szerint mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét felpöröghet a magyar gazdaság. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra pedig kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik. Ha a kormány és az Európai Bizottság között kötött előzetes megállapodásban rögzített mérföldköveket tudja a kormány teljesíteni és elindul Magyarországra az uniós támogatás, az EU elkerüli az energiaválságát, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban – sorolta a feltételeket Suppan Gergely. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is.
Vagyis az elemzők idénre 0,8 százalékos növekedést várnak, amit 2024-ben négy százalék fölé nőhet.
Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem kell számítani, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt – tette hozzá Suppan Gergely. Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére, év végére pedig egy számjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet a pénzromlás üteme, 2024-re viszont visszatér a gazdaság a moderált áremelkedés közelébe, ezért már csak 3,7 százalékos inflációval számolnak.
A gazdasági növekedés lassulása ellenére a munkaerőpiacon csak mérsékelt változások várhatóak 2023-ban: Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet (2022: 3,6 százalék és 2023: 3,9 százalék), majd újra mérséklődést mutathat a következő években. A feszes munkaerőpiaci kondíciók idén lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is két számjegyű, 14-15 százalék közötti lehet. 2022 második félévétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.
Bankholding elemzői nem számítanak a forint tartós szárnyalására: az eurót szerdán 390 forint alatt jegyezték a MNB kedden bejelentett likviditásszűkítő intézkedéseinek hatásra, ennek ellenére az elemzők arra számítanak, hogy idén az euró éves átlagos ára 392,5 forint lesz, de 2024-re is csak 388 forintos eurót várnak.
Intrum: Hitelválság, lakossági csődök jöhetnek
Várhatóan 2023-ban sem javul jelentősen a magyar háztartások pénzügyi helyzete az Intrum és a GKI Gazdaságkutató fizetőképességi jelentése alapján, bár a válság nem lesz olyan mély, mint a pandémia alatt. 2022 végére tovább romlott a családok fizetőképessége, ami a következő évben a lakossági hitelek nagyarányú bedőléséhez vezethet - olvasható a cég elemzésben. 2022 utolsó negyedévében folytatódott a negatív trend a magyar lakosság fizetőképességét illetően, az utolsó három hónapban átlagosan tovább romlott a háztartások pénzügyi helyzete. A családok fizetőképességét jelző mérőszám, az Intrum és a GKI által készített Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI) a negyedik negyedévben átlagosan 2,3-as értéket vett fel, ami 2013 óta a legkisebb. Magyarországon az európai átlagnál kisebbek a lakosság tartalékai, emiatt nagyobb a kockázata annak, hogy sok háztartás fizetésképtelenné válik. Molnár László, a GKI vezérigazgatója elmondta: tavaly fordulat állt be nemteljesítő hitelek statisztikáiban, részben a hitelmoratórium vége miatt. A hitelmoratórium bevezetése nyomán, 2020 végén még csökkentek a nem teljesítő hitelek, a tavalyi harmadik negyedévében viszont már 3,9 százalékra nőtt a 90 napon túli késedelemmel rendelkező személyi hitelek aránya. A modellszámítás eredményei, valamint a makrogazdasági folyamatok arra engednek következtetni, hogy a bankrendszernek a következő időszakban fel kell készülnie a lakossági nemteljesítő hitelek arányának jelentős növekedésére – mondta Molnár László.
