- Gizella óriásbábja sem csorbított a rajton

Veszprém, a királynék városa, illetve a Bakony-Balaton régió viseli idén az Európa Kulturális Fővárosa címet, ennek megfelelően a város programokkal teli hétvégével indította az eseménydús esztendőt, de a legfontosabb nap kétségkívül a hivatalos megnyitó szombatja volt.

A nyitóeseményre Novák Katalin köztársasági elnök is ellátogatott, hiszen egyik ünnepi szónoka volt a Hangvillában tartott protokollmegnyitónak. A köztársasági elnök egy helyi bisztróban, a Kunsztban kávézott Zoran Milanovic horvát köztársasági elnökkel, innen vonultak át kormánytagok és biztonsági személyzet jelenlétében a Hangvillába. A zártkörű eseményre a sajtó részéről gyakorlatilag csak az MTVA juthatott be.

A szállingózó hó és a latyakos macskakő ellenére hömpölygött a tömeg Veszprém utcáin, a helyiek mellett sok fővárosi és vidéki vendég érkezett, de külföldiekkel is találkozhattunk az eseményen. A tűréshatáron belüli hideg lehetővé tette, hogy alapvetően a szabadtéri események váljanak dominánssá, de egész napra megnyitott számos múzeum és zenét kínáló bár is. Tamás és Szilvia helyi lakosok szinte minden veszprémi programon részt vesznek, állításuk szerint rengeteg ismeretlen arccal találkoztak az este folyamán. – Az időjárás lehetne jobb – jegyzi meg Tamás – de nagyon örülünk, hogy végre fel tudtunk sétálni a várba. A nyitóünnepélyre biztosan elmegyünk, de a kisebb programok közül a különböző vendéglátóhelyekre nézünk be. – A pár a jazzkoncertekre és a DJ-pultokhoz is elment, a kivilágított épületekkel és az utca hangulatával kapcsolatban úgy fogalmaztak: nagyjából azt kapták, amit vártak.

A veszprémi esemény különleges mixtúrája lett a Múzeumok Éjszakájának és a karácsonynak, előbbinek amiatt, mert több kiállítótér nyílt meg a látogatók előtt, utóbbi hatásáért pedig az Óváros téren elhelyezett kóruspavilon gondoskodott, ahol a hóesésben megszólaló éteri gyermekhangok maradéktalanul teremtették meg a téli ünnepkört. A lapunknak nyilatkozó Pál is így látta, bár bevallása szerint a népi kórust várta igazán. – Színvonalasnak ígérkezik a műsor – nyilatkozta a férfi, aki családjával jött el az eseményre – Jó végre újra bejárni a várat, de kicsit még hézagos a látvány. – A veszprémi lakos ezzel arra utalhatott, hogy még nem minden épület elől tűntek el az építkezési kordonok, állványok. Ahogy lapunk korábban megírta, az Érsekség 2025-ig tartó építkezéseit az EKF nyitóhétvégéjére leállította, hiszen a Ragyogj! névre hallgató showeseményt három helyszíne közül egy, a Szentháromság tér az este folyamán fontos szerepet kapott.

A hétvége helyszínei egyébként közel estek egymáshoz, Veszprém központja egy andalgós fél óra alatt tökéletesen bejárható terület, az esemény szervezői jó ízléssel ezt töltötték föl kikapcsolódási lehetőségekkel. A látogató kényelmes tempóban benézhetett szinte minden helyszínre, a jó hangulatú Papírkutyába, a Petőfi Színházba, de igényes volt a felhozatal a bárzongoristák, valamint a népzenészek és néptáncosok színterén is. Kisebb értetlenségre adott okot a városba vendégként érkezők, a helyi legendákban nem járatosak számára a Kossuth utca épületei közt lebegő, hatalmas, fehér, ejtőernyős figura. Veszprém történetének nagy feltalálói közé sorolható az az ejtőernyős Verancsics Faustus várkapitány, aki állítólag a XVI. században tartózkodott a városban. Verancsics Faustust találmányai okán a magyar Da Vinciként is emlegetik, az ejtőernyő ötlete akkor jutott eszébe, amikor azon elmélkedett, hogyan tudnák sértetlenül elhagyni a várat egy súlyos támadás esetén. A kísérletező kedvű várkapitány emlékét egyébként bronztábla őrzi közvetlenül a Hősök Kapuja alatt, de az EKF-évben nagy hangsúlyt kap majd személye, hiszen a régió körberepülését bemutató animációt is legendájával kapcsolják össze.

A név kötelez – gondolhatta Can Togay János, a Ragyogj! nyitóesemény ötletgazdája, a VEB2023 EKF művészeti-kreatív főtanácsadója, mivel a királynék városát valóban egy konkrét királynéval, a veszprémi székesegyházat és apácazárdát férjével, I. Istvánnal együtt alapító Gizellával igyekezett jellemezni, az ő alakját és hangját szólaltatta meg a műsorban. A megnyitó három helyszínén – színpad állt az Óváros téren, a Kossuth utcán és a már említett Szentháromság téren – három, elemeiben hasonló, de összességében eltérő műsor zajlott. Nem kirívóan ízléstelen, erős zenei felhozatallal (Pacsay Attila) operáló műsor volt, amelynek akadtak élvezetes részei, de az alapkoncepció olyan erőltetett és bonyolult volt, hogy aligha valósulhatott meg hézagmentesen. Liudolf Gizella bajor hercegnő, később magyar királyné valóban fontos szerepet töltött be a kereszténység magyarországi terjesztésében, az egyházi épületek építésében, valamint a koronázási palást elkészítésében, de Veszprém városához és annak lakóihoz fűződő személyes viszonyáról aligha tudunk valamit. Márpedig a showban egy igen patetikus szöveg hangzik el a királyné – pontosabban Hámori Gabriella színművésznő – szájából „passaui márvány alól”, amint „népét” szólítja meg. A Szentháromság téren a nagy szavakat a templom épületeinek falára vetített, fényes glóriával övezett Gizella arc tolmácsolta, a Kossuth utcán pedig egy nyolcméteres Gizella-báb tette ugyanezt. A báb irdatlan termete, mozdulatlan arca riasztó látványt nyújtott. Bozsik Yvette koreográfiában megjelent a királynő maga és életének négy fontos szerepe: a magasan képzett hercegnő, a palást készítője, a várandós és a gyógyító Gizella. Ezt néptánc követte, egy ponton rockzenére karikázót jártak a lányok, ami váratlanul izgalmas hatást keltett (koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán). De volt verbunk és felhangzott Veszprém lokálpatrióta himnusza, a Kossuth utcán című Rubber Puppet dal is. A show zárásaként különböző szeretetszózatokat hallhattunk egy modernizált esküvő résztvevőitől, az esküvő nyilvánvalóan István és Gizella házasságkötését kívánta megidézni. De így is nehéz nem belegondolni, hogy a XI. században, főleg az országot vezető arisztokrácia frigyeiben mennyire nem kapott hangsúlyt a szeretet. Rosszindulattal élve a nyolcméteres Gizellát inkább a 2021-es augusztus huszadikai felvonulás guruló Szent Istvánjával lehetne összeboronálni.

Európa Kulturális Fővárosának megnyitója felemásan, kísérőprogramjai viszont jól sikerültek, ha szemet hunyunk a rémálombeli óriásbáb entréja fölött, arra jutunk: kár lett volna kihagyni.