A szatmárcsekei református templomban mondott beszédet Orbán Viktor a magyar kultúra napján, a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából. Kevéssé meglepő módon most is képtelen volt mellőzni az aktuális ideológiai okfejtéseket.
A miniszterelnök beszéde elején elmondta, legutóbb öt napja énekelte a Himnuszt Losoncon, Duray Miklós ravatalánál. Ezer éves távlatban sincs másik darabja a magyar kultúrának, amely képes lenne úgy felemelni a szívünket, mint a Himnuszunk. Méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen. A Himnuszt nem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, éppen ellenkezőleg, egyenesen, rendíthetetlenül állva és mindig felemelt fejjel - mondta.
A kormányfő szerint a Himnusz arra emlékeztet bennünket, hogy nekünk magyaroknak is, „mint minden keresztény népnek, akik értik, mi a bűn és a megbocsátás, jó okunk van a bűnbánatra”, hibáink és fogyatékosságaink is számosak.
„A kérdés csak az, mit kezdjünk ezzel a fel- és beismeréssel. Talán térdeljünk le a focipálya közepén? Vagy döntsük le nagy elődeink szobrait? Tagadjuk meg és töröljük el ezeréves kultúránkat? Vagy hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják és átírják a magyarok történelmét?”
- tette fel a kormányfő a költői kérdéseket, majd a biztonság kedvéért leszögezte, hogy Kölcsey Ferenc mást mondott, papírra vetette a magyar történeti irodalom legfontosabb mondatát: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”. E mondat Orbán Viktor szerint annyit tesz, hogy „bár bűneink száma és mértéke lehet magas, de a Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. Ha meg is büntetett bennünket, de megengedi, hogy folytathassuk a történelmünket. Ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak, vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen”.
A kormányfő ezután felvázolta elméletét, amelyben az Európai Uniót egyebek között a náci Németországgal és a Szovjetunióval hozta lényegében egy szintre.
„Az oszmánok megmondták, ki az igazhitű, és ki a gyaúr. A Habsburgok, hogy ki a jó keresztény. A németek azt, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem. A szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, akik aztán egyesülhetünk. A brüsszeli bürokraták pedig liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket a divatjamúltnak ítélt magyar formánk helyett”
- jelentette ki.
De a kormányfő szerint „mindig ellenálltunk, mindig kijátszottuk őket”. Közölte, ma sem tudnak „csapdába csalni azok a szirénhangok”, amelyek arra csábítanak, hogy álljunk a történelem jó oldalára, mert a történelem jó és rossz oldalát szerinte azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, akik utóbb felülkerekednek, és őket - mint fogalmazott - „legkevésbé sem érdekli, mi a jó, vagy mi a rossz a magyaroknak”. Ezért nekünk „a történelem magyar oldalán kell maradnunk” - hangsúlyozta az orosz oligarchákat védelmező miniszterelnök.
„Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben” - hangoztatta Orbán Viktor. Ezt pozitívumnak szánta, ugyanis egy felsorolásban arról beszélt, hogy a nyelvünket és az irodalmunkat sem érti senki, rajtunk, magyarokon kívül.
„Mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt; ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal. Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások, és ezt a másságot a magyar kultúra adja” - fejtegette a miniszterelnök, végezetül pedig üdvözletét küldte a „pannon Veszprém városának”, amely mától Európa kulturális fővárosa.
Az amerikai nagykövet megkérdezte, hogyan szolgálja Magyarország és a magyarok érdekeit az, hogy orosz oligarchákat akarnak megvédeni a szankcióktólPolitico: a magyar kormány kilenc személy levételét kérte az oroszok elleni uniós szankciós listáról