Észak-Korea;Nigéria;Szomália;keresztényüldözés;Open Doors;

- Önkény és terror kíséri a keresztényüldözést a világon

A tekintélyelvű kormányok megerősödése és a dzsihadista terrorszervezetek térnyerése egyaránt hozzájárul a keresztény­üldözés fokozódásához – derül ki az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet friss jelentéséből. 

A tegnap bemutatott, 2023-as világfigyelő lista alapján 76 országban jelent problémát a keresztényüldözés, a rangsor elején található 11 államban a hívőknek a legsúlyosabb elnyomással és fizikai támadásokkal kell szembenézniük.

Az összeállítás szerint Észak-Koreában a legveszélyesebb kereszténynek lenni. A jelentés rámutat: a kommunista diktatúra a maga nemében egyedülálló, hiszen még a látszatra sem ad, ami a vallásszabadságot illeti. Az egész társadalmat áthatja az uralkodó Kim-dinasztia köré épült személyi kultusz és a rezsim fenyegetésként tekint bármi más iránti áhítatra. A totális elnyomás dacára az Open Doors úgy becsüli, hogy az országban nagyjából 400 ezer keresztény él. A közösség tagjai általában 6-7 fős földalatti gyülekezetekben gyakorolják vallásukat, ám így is folyamatosan tartaniuk kell attól, hogy a kis csoportokba ügynökök szivároghatnak be. A lebukás esetén a hívőket letartóztathatják, munkatáborokba küldhetik, megkínozhatják vagy akár ki is végezhetik. Az észak-koreai keresztények helyzete régóta sivár, de a jogvédők szerint 2020-ban tovább romlott, miután a fiatalok „elnyugatiasodásának” jeleit észlelő rezsim bevezette a drákói szigorúságú „reakciós gondolkodás” elleni törvényt, amely még a Bibliát is betiltotta.

Számos, a keresztényeket üldözők szégyenlistájára felvett másik országban is részben vagy teljesen a regnáló hatalom keseríti meg a keresztények életét: a közösségekkel szembeni nyílt fellépéssel vagy uszítással. Idetartozik például a listán negyedik helyet elfoglaló totalitárius diktatúra, Eritrea, illetve a rangsor hetedik és tizenegyedik helyén található országok, sorrendben: az iszlamisták dominálta Pakisztán, a teokratikus Irán, az iszlamista tálibok uralta Afganisztán, a katonai junta irányította Szudán és India, ahol hindu nacionalisták vannak hatalmon. A jelentés megállapítja, hogy a tekintélyelvű rendszerek térnyerése súlyosbítja a vallási üldöztetést, kiváltképp, hogy Kína, Oroszország, India és más államok arra törekszenek, hogy újraértelmezzék az emberi jogok fogalmát és megkérdőjelezzék azok egyetemességét.

A szégyenlista második helyén álló Szomáliában viszont nem az államhatalom, hanem annak hiánya alapozza meg a keresztényüldözést. 

Az iszlamista as-Sabáb terrorszervezet, más szélsőséges milíciák és egyes klánok kifejezetten vadásznak a hívőkre. A kormány képtelen megvédeni saját állampolgárait, sőt ismétlődő merényletek bizonyítják, hogy még a fővárosban, Mogadishuban sem tudják fenntartani a biztonságot.

Hasonló jelenséget figyeltek meg a jogvédők két másik, polgárháború sújtotta országban, a szégyenlista harmadik helyén lévő Jemenben és az ötödik pozíciót elfoglaló Líbiában. A hatodik helyezett Nigériában ölti a legsúlyosabb mértéket az erőszak: az Open Doors összesítése szerint egy év alatt 5014 keresztényt gyilkoltak meg vallása miatt – majdnem tízszer annyit, mint a világ többi részén. A legvéresebb támadást pünkösdvasárnap követte el a magát Iszlám Államnak nevező dzsihadista terrorszervezet helyi ága (ISWAP): 41 hívőt mészároltak le egy dél-nigériai templomban. A jelentés készítői arra figyelmeztetnek, hogy a dzsihadista erőszak egyre csak terjed a térségben, és akár az egész szubszaharai Afrikát destabilizálhatja, ha a Nyugat továbbra sem kezeli a kellő súllyal a problémát.

Az Open Doors immár három évtizede készíti el éves világfigyelő listáját, amelyek összességében aggasztó trendet tükröznek. „A kutatásaink azt mutatják, hogy a keresztényüldözés az elmúlt időszak alatt exponenciálisan növekedett” – nyilatkozta lapunknak David Landrum, az Open Doors brit szárnyának érdekképviseletért felelős vezetője. Mint mondta, mostanra a 360 milliót is meghaladta az üldözött keresztények száma, vagyis a vallás minden hetedik követője veszélynek vannak kitéve. „Történelmi jelenségnek vagyunk tanúi, amely – ha nem foglalkozunk vele sürgősen – globálisan visszavetheti az emberi jogokat, ami a világon mindenkit hátrányosan érintene” – hangsúlyozta Landrum.

Sőt, még azt is levezette, hogy szerinte miért lehet neonácinak nevezni a jelenlegi kijevi „rezsimet”.