Az ünneplésnek és az emlékezésnek számos módja van, a mostani emlékévben ennek csaknem valamennyi válfaját megtapasztalhatjuk, a teljesség igénye nélkül Petőfiről szól 2023-ban a magyar irodalom, múzeum, színház, komoly- és könnyűzene, képzőművészet, sőt még a konyha világa is. De kell-e ekkora hajcihő? Petőfi Sándor az egyetlen irodalmi alak, akihez szinte nem közelíteni kéne a befogadót, hanem talán kissé távolítani tőle. A költő olyan mélyen a magyar kultúra és nemzeti identitás részévé vált, hogy saját kultuszától szinte már el sem lehet választani.
De ugyanígy van-e ez külföldön? Igazán szélsőséges példája az irodalmi emlékezetnek a Hemingway-hasonmásverseny, melyet tavaly Amerikában egy floridai ügyvéd nyert meg; Írország egész másképp, egy dokumentumfilmmel emlékezett meg az Ulysses százéves történetéről, melyben James Joyce életútja egyrészt összeforrt művével, másrészt az ír történelemmel.
Más utat választott mind az ír, mind az amerikai nemzet, és nyilván egészen másképp áll kedvelt szerzőjéhez az irodalomkedvelő közember és az akadémikus.
A szlovákok például XIX. századi irodalmárukra, Ľudovít Štúrra a legbüszkébbek, akire a szlovák irodalmi nyelv atyjaként tekintenek. Štúr születésének kétszázadik évfordulóján az egyik szlovák lap az író idejében használt szlovák nyelven jelent meg. Ehhez hasonló kreatív kísérletek és hagyományos megoldások egyaránt jellemzőek a kontinensen.
Lapunk más európai kultúrák irodalmi életében jártas szakértőket kérdezett meg arról, külföldön miként ünneplik irodalmi nagyjaikat, illetve akad-e máshol is, ismertség és kultúrába ágyazottság tekintetében, Petőfi szintű alak. – A spanyolok Miguel de Cervantest ünneplik, de nem olyan stílusban, mint mi Petőfit – válaszolt Bakucz Dóra egyetemi oktató, spanyol és katalán fordító. – A halála napjához kötődik a könyvünnep, ekkor magát a nyelvet ünneplik. A Cervantes-díj a lehető legrangosabb spanyol irodalmi elismerés, melyet ekkor adnak át. Cervantes nevezhető a „legnemzetibb” spanyol szerzőnek, harcolt a hazájáért, de fontos hozzátenni, hogy ő a spanyol aranykorban élt. Szóval, ha nagyon akarjuk, beleilleszthető ugyan a kereszténységért harcoló szerző narratívájába, de irodalomtörténeti szerepe jóval hangsúlyosabb, hiszen az első modern regény szerzője, az olvasás fanatikusa, a Don Quijote-figura megalkotója, mellyel beleírta a spanyol nemzetet a világirodalomba – összegezte Bakucz Dóra.
Északon, Dániában is akad „Petőfi-alak”, bár Csúr Gábor, az ELTE skandináv tanszékének tanársegéde szerint Hans Christian Andersen emlékezete egyrészt eltér a magyar költőétől, másrészt az epika nemzetközi szempontból jobb helyzetben van, mint a líra. – Andersen meséit több mint 160 nyelvre lefordították – részletezte Csúr Gábor. – A dán állam különféle programokkal támogatja a külföldi fordítások megjelenését. Külön kutatóintézetet hoztak létre, amely a szerző életrajzi körülményeit, hatását, fogadtatását, műveinek olvasati lehetőségeit vizsgálja. – A szakértő külön kiemelte, hogy a szerző egyes meséi más kultúrák szerves részévé váltak. – Andersen szobrai nemcsak Dániában, hanem szerte a világban megtalálhatók: New Yorkban, Mexikóban és Pozsonyban is. A kis hableány szobra a Langelinie-csatornán Koppenhága egyik meghatározó ikonjává vált. A szóban forgó mese egyébként bekerült a 2008-ban összeállított, összesen 108 különböző műalkotást magába foglaló nemzeti kánon (Kulturkanonen) szépirodalmi válogatásába. Andersen születésének 200. évfordulóján felkértek tizenkét képzőművészt, hogy készítsenek egy-egy festményt a meseíró művei vagy személye alapján, a képekből jubileumi naptár készült – válaszolt Csúr Gábor.
Peťovská Flóra cseh és szlovák műfordító viszont Karel Hynek Máchát tudná Petőfihez hasonlítani – Életművének kritikai kiadása csupán 3 kötetet tesz ki, hatása mégis a mai napig jelentős, a modern cseh költészet létrehozójaként tartják számon. Abban is hasonlít Petőfihez, hogy igazán fiatalon, mindössze tíz nappal 26. születésnapja előtt hunyt el. Mácha prágai szobra a Petřín hegyen az örök fiatalság, a szerelem jelképe, a szerelmesek találkáinak kedvelt helyszíne, ez a szobor is hozzájárul a szerelmes romantikus költő kultuszához – mondja a műfordító. Karel Hynek Mácha leghíresebb verse a Május című elbeszélő költemény, melynek első sorait minden cseh idézni tudja, hiszen minden olvasókönyvben megtalálható, memoriterként használják. A több mint húsz nyelvre lefordított költeménnyel Jiří Menzel klasszikus filmjében, az Én kis falumban is találkozhatunk, a filozofikus kedvű Dr. Skružný (Rudolf Hrušinský) szavalja ezt autóvezetés közben. Peťovská Flóra hozzáteszi: – Mácha alakját minden korszak próbálta a saját világlátásához igazítani, más-más képben feltüntetni: zseni, forradalmár, szenvedélyes szerető, romantikus szerelmes, a polgári popkultúra ikonja, a cseh költők ugyanakkor mindig is egyfajta mintaképként tekintettek rá.
Csupán e pár külföldi szokást nézve csak ízelítőt kaphatunk az irodalmi ünneplés további lehetőségeiről, de annyi tudható: a kiváló szerzők életműve kapcsán a nemzetközi ismertség, a fordítás kiemelten fontos Európában. Bár aligha számíthatunk Petőfi-hasonmás versenyre a hazánk határain túl, de talán érdemes volna a fordításra is koncentrálni a nemrég piacra dobott Petőfi-likőr mellett.
