Múlt héten őrizetbe vették Minszkben azt az utolsó, még szabadlábon és az országban lévő ellenzéki politikust is, aki a 2020-as elnökválasztáson Alekszandr Lukasenko ellen indult. Andrej Dimitrijevet múlt szerdán tartóztatták le, a hatóságok pénteki bejelentése szerint "szélsőségességgel" gyanúsítják. A Reuters sem tudta elérni a 41 éves ellenzéki politikust. A brit hírügynökség megjegyezte, a hatóságok egyelőre nem adtak magyarázatot a letartóztatás hivatalos indítékára.
A 2020-as belarusz elnökválasztást, mint ismert, az ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte meg, de a Lukasenko-rezsim durva választási csalással a diktátor javára módosította az eredményt, a voksolást követő tömegtüntetéseket pedig brutálisan elfojtotta. Lukasenko ellen akkor négy ellenzéki jelölt indult, ezek egyike volt Dmitrijev.
Ő eddig azért maradhatott szabadlábon, mert a legkevésbé ismert és támogatott jelölt volt, mindössze a voksok 1,2 százalékát szerezte meg, és a választási csalás után nem exponálta különösen magát, csak néha, és akkor is mérsékelten kritikus nyilatkozatokat tett a hatóságokkal szemben.
De mivel ő volt az utolsó és egyetlen, még az országban lévő személy, aki megpróbált szembeszállni a diktátorral, ez is elég volt arra, hogy az ügyészség a 2020 nyarán zajló tömegtüntetésekben való részvételért vádat emeljen ellene, kiegészítve azzal, hogy a „zavargások” után 33 alkalommal utazott külföldre, és tevékenységét külföldről koordinálhatták.
Az országot 1994 óta uraló belarusz diktátor ellen elnökjelöltként ringbe szálló ismert személyeket már a választás előtt bebörtönözték vagy emigrációba kényszerítették. Azóta ismert ellenzéki közszereplők sorára csapott le a rezsim – többek között újságírókra és sportolókra is. A fehérorosz ellenzék mai vezetője, a lettországi emigrációban élő Szvetlana Tyihanovszkaja is kényszerből lett ellenálló, mint ahogy kényszerből lett csupa nő az ellenzék arca. Az angoltanár Tyihanovszkaja bebörtönzött férje helyett szállt versenybe a diktátor kihívójaként. A bebörtönzött Marija Kolesznyikova fuvolaművész pedig a Lukasenko legerősebb ellenfelének tartott, még a kampány elején letartóztatott bankár, Viktor Babariko stábját vezette. Veronika Cepkalo is emigrációra kényszerített, elnökjelölt férje, egykori washingtoni nagykövet, Valerij Ceplako helyett lépett ki a politikai porondra.
A rezsim azonban nem állt le a vezetők bebörtönzésével és elűzésével, emberi jogi aktivisták 1500-ra becsülik a fehéroroszországi politikai foglyok számát. Adataik szerint 2020 óta összesen mintegy 50 000 embert tartóztattak le azért, mert részt vett tüntetéseken vagy bírálta a hatóságokat. És a folyamat nem állt le, a tisztogatás egyre mélyebbre ér, a sportolók, művészek és újságírók az elnyomás célpontjai az utóbbi időben. Az ukrajnai háború és az iráni tüntetések, kivégzések árnyékában egyre kevesebb figyelmet kap a belarusz ellenzék helyzete, ami megkönnyíti Lukasenko rezsimjének dolgát.
Január elején kezdődött meg Alesz Viktaravics Bjaljacki Nobel-békedíjas író elleni per, a jogvédő akár 12 éves börtönbüntetést is kaphat, mert a vád szerint ellenzéki államellenes tüntetéseket finanszírozott. Nem kétséges, hogy ki is róják a sokéves börtönbüntetést, hiszen az összes említett neves ellenzéki vezetőt, kivétel nélkül tíz év fölötti börtönre ítélték. A friss Nobel-békedíjassal példát is kívánnak statuálni, a 60 éves aktivistát megbilincselve vitték a tárgyalóterembe, ahol egy ketrecbe zártan követhette az eseményeket, mint egy veszélyes bűnöző. Vele együtt még három emberi jogi aktivista ellen folyik a per, - egyikük ellen távollétében -, és mindnyájukra hosszú börtönbüntetés vár.
A sportolók között is tovább szedi áldozatait a rezsim, december végén Alekszandra Geraszimenja olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnok úszónőt távollétében 12 év börtönbüntetésre ítélték "szélsőséges csoport létrehozása" miatt.
A Viaszna belarusz jogvédő szervezet szerint a sportolót bűnösnek találták "Fehéroroszország elleni szankciók szorgalmazásában és hamis információk terjesztésében az országban 2020-ban zajló eseményekről". Geraszimenja más fehérorosz sportolókkal együtt tavaly év elején nyílt levélben követelt "szabad választásokat" és létrehozta a Belarusz Sport Szolidaritási Alapítványt, amely pénzügyi és jogi segítséget nyújt a hatóságok által célba vett belarusz sportolóknak. 2021 áprilisában 13 500 euróért árverésre bocsátotta a 2012-es világbajnokságon nyert aranyérmét, hogy pénzt gyűjtsön az ellenzéki sportolók támogatására.
Alekszandr Lukasenko tavaly december elején amnesztiarendeletet írt alá, amely 4600 elítélt büntetését változtatta, de nem vonatkozott azokra a politikai foglyokra, akik 2020-ban részt vettek a kormányellenes tömegtüntetéseken. A fehérorosz állami hírügynökség, a Belta tudósítása szerint az amnesztia nem vonatkozik a "terrorista vagy szélsőséges bűncselekményekért" elítélt személyekre . E rendeletnek köszönhetően 1600 elítélt kiszabadult, 4000 elítélt büntetését pedig egy évvel csökkentették.
