Déjà vu érzése lehet azoknak a honfitársainknak, akik a parlamenti választás két fordulója között látogatnak el Csehországba. Röviddel azután, hogy szombaton véget ért a voksolás első felvonása, amelyen Petr Pavel egykori vezérkari főnök 21 ezer vokssal megelőzte Andrej Babišt, a volt miniszterelnök olyan plakátok sorát helyeztette el az ország különféle pontjain, amelyekhez hasonlóak bukkantak fel Magyarországon a tavaly áprilisi parlamenti választás előtt. Babis arca mellett ez a szöveg olvasható: „Nem viszem Csehországot a háborúba. Diplomata vagyok. Nem katona”. Némi szépséghiba, hogy – amint cseh médiumok rámutattak – a hatalmas transzparensen Babis ugyanúgy tartja a mutatóujját, mint a régi amerikai plakátokon, amelyeken Uncle Sam éppen amerikaiakat toboroz a hadseregbe.
A plakát tartalma jól jellemzi Babiš módszereit, s azt, hogy semmitől sem riad vissza, ha a hatalom megkaparintásáról van szó, nem létezik számára vörös vonal, bármilyen mélyre képes lesüllyedni. Ezt az is jelzi, hogy a Fidesz tavalyi magyarországi kampányát másolja. Ez persze annyira azért nem meglepő, Orbán Viktor és Andrej Babiš jó kapcsolatokat ápoltak egymással: röviddel a 2021 októberében megrendezett cseh parlamenti választás előtt a magyar kormányfő bukkant fel az akkor még miniszterelnöki tisztséget ellátó cseh kollégája oldalán. Az akkori kampányban szintén átvett elemeket a Fidesztől az ANO párt elnöke, hiszen választási hadjáratát részint a Brüsszel elleni lózungokra építette. Más kérdés, hogy akkor sem ez, sem Orbán csehországi vizitje nem segítette, Andrej Babiš megbukott, így az akkori ellenzék került hatalomra, Petr Fialát tették meg miniszterelnöknek.
Babiš számára jó revánst jelenthetne a mostani elnökválasztás, államfőként sokszor törhetne borsot a miniszterelnök orra alá. A hamarosan leköszönő Milos Zeman elnök is sokszor feszegette az alkotmányosság határait. Csakhogy a volt kormányfő nehéz helyzetben van, nem csak azért, mert az első fordulóban a második helyen végzett, hanem mert nincsenek kellő tartalékai. A „döntőbe” került első két helyezettet követő négy elnökjelölt is Petr Pavel támogatására szólította fel híveit a jövő héten esedékes második fordulóban. A választás persze nem holmi matematika, nincs biztosíték arra, hogy e jelöltek támogatói tényleg Pavelre szavaznak, de utóbbi esélyei sokkal jobbak Babišénál. Felmérések szerint a több mint 700 ezer szavazatot szerzett Danuše Nerudová támogatóinak kétharmada voksolna Pavelre, egyhatoda nem menne el szavazni a második körben és szintén csak egyhatod tenné Babiš neve mellé az ikszet.
A volt miniszterelnök számára egyetlen stratégia maradt: elbizonytalanítani Pavel esetleges szavazóit, mindezt egy elképesztően piszkos kampány révén. Volt már példa arra, hogy ez a taktika bevált, legutóbb épp az öt évvel ezelőtti elnökválasztás két fordulója között, akkor Milos Zeman azzal riogatott, ha a többi elnökjelölt nagy része által támogatott Jirí Drahos nyer, akkor elárasztják a menekültek Csehországot. Prágai lapok fel is vetették, hogy most is megismételheti magát a történelem, hiszen bár Drahos jelentős támogatást élvezett a többi elnökjelölt részéről, végül mégis alulmaradt Zemannal szemben, méghozzá 150 ezer vokssal. A két választás azonban nem említhető egy lapon, mert az első fordulót is hasonló fölénnyel nyerte meg Zeman.
Most tehát Babiš azt sugallja, hogy ellenfele, Pavel háborúba akarja sodorni Csehországot, s cseh katonákat küldene Ukrajnába. A Babiš-párti közösségi oldalakon is ezt a pletykát terjesztik. Csakhogy a volt miniszterelnök, aki előzőleg azt ígérte, „pozitív kampányt folytat” a két forduló között, maga is jól tudja, hogy állítása merő hazugságon alapul, s e tekintetben szintén hasonlóságok fedezhetőek fel a Fidesz tavalyi kampányával. A hazugság alapja: a cseh elnöknek nincs is jogköre arra, hogy háborúba vezényelje országát. A hatályos törvény értelmében „fegyveres erők mozgósítását a kormány javaslatára a köztársasági elnök rendeli el", azaz nem az államfő saját döntése alapján történik. A mozgósítás bejelentésének feltétele pedig az, hogy az ország hadiállapotban legyen, amiről természetesen nincs szó. Erről ráadásul a kormány javaslatára a parlamentnek is szavaznia kell, tehát a képviselők és szenátorok többségének jóváhagyása szükséges. A köztársaság biztonságáról szóló alkotmányos törvény 7. cikke rendelkezik erről. Az elnök szerepe csak annyi, hogy a médiában bejelenti a mozgósítást. „A kormány felelős a honvédelem előkészítéséért és biztosításáért" – szerepel a honvédelem biztosításáról szóló törvény 4. cikkében.
Babis tehát a kampányát azok támogatására építi, akik finoman fogalmazva nem tartoznak a legtájékozottabbak közé. Hasonló réteget célzott meg Jaroslav Basta, a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnökjelöltje az első forduló előtt. Ő azt ígérte a választóknak, hogy megválasztása esetén elbocsátja a kormányt. Erre azonban az elnöknek nincs is jogköre.
A negatív kampánynak is megvannak a korlátai
Hogy mennyire kísértetiesen hasonlít Babiš mostani és a Fidesz akkori kampánya, azt Karel Havlícek, Babis pártja, az ANO alelnöke kijelentése is bizonyítja, aki egy interjúban úgy foglalt állást, hogy az „emberek békét akarnak”. Ez a szlogen oly sokszor visszaköszönt a tavaly áprilisi magyar kampányban is.
Ugyanakkor Babiš nehéztüzérséget vet be Pavel ellen, vagyis nem csak azzal vádolja majd – mint láttuk, teljesen hamisan -, hogy háborúba vezeti Csehországot. Babiš már szombaton este azt közölte, s ezt Havlícek is megismételte, hogy nem tesz jót a demokráciának, ha a legfőbb közjogi méltóságok mind egy politikai erő kezébe kerülnek, s a miniszterelnök, az államfő és a legfelsőbb bíróság elnöke is egy politikai platformot képvisel. Babiš nemes egyszerűséggel a kormány jelöltjének állítja be Pavelt, ami szintén csúsztatás, eredetileg nem akart a kabinet beállni Pavel mögé, az már más kérdés, hogy szombat este Fiala jelezte, a kormány egyértelműen Pavelt támogatja a második körben. Babiš ugyancsak az eredmények közlése után ellenfelét egyenesen Vlagyimir Putyinhoz hasonlította. Felrótta Pavelnek, hogy egykor a kommunista párt tagja volt, ezért azt próbálta sugallni Pavel Putyin afféle trójai falova, ami szintén teljes képtelenség, mivel az első helyen végzett jelölt elkötelezett atlantista: korábban a NATO Katonai Bizottsága elnökeként szolgált.
Babiš egyébként cinikusan megjegyezte, hogy lám, a nagy antikommunista Prága Pavelre szavazott – ezzel is ellenfele kommunista múltjára utalva, egyúttal a fővárosi szavazókat bírálva. Babiš részéről mindenesetre igencsak meglepő, hogy ellenfele kommunista múltjával hozakodik elő, hiszen ő maga is tagja volt a kommunista pártnak és hírek szerint együttműködött a hírhedt csehszlovák Állambiztonsági Szolgálattal (StB).
Hogy ezek az állítások mennyire tántorítják el Pavel szavazóit attól, hogy a második fordulóban őt támogassák, ez erősen kérdéses. A múlt ugyan azt mutatja, hogy a negatív kampány hatásos lehet, ám Babiš elutasítottsága oly mértékű, hogy innen nehéz lesz visszajönnie.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy Babiš nyolc százalékponttal többet szerzett az elnökválasztáson, mint amennyit pártja, az ANO kapott a 2021-es választásokon, s mintegy kétmillióan szavaztak rá. Ez azt jelzi, hogy nemcsak e politikai erő támogatóinak voksait gyűjtötte be, hanem részint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) szavazóiét is. Cseh hírmagyarázók szerint a második fordulót a két politikus közötti tévévita döntheti el.
Tomás Kostelecky és Martin Buchtík szociológus-elemző a Novinky című lapnak elmondta, Abdrej Babiš a második körben részben ismét az SPD szavazóit szólíthatja meg, s részben azokat, akik olyan pártokra voksolnak, amelyek nem jutottak be a parlamentbe, mint az Eskü és a cseh szociáldemokrata párt. De látókörében lehetnek azok is, akik általában nem járulnak az urnákhoz.
A két elemző kitért arra, hogy a közvélemény-kutatások merőben más eredményt jósoltak. Egyik iroda sem jövendölt sem Babišnak, sem Pavelnek harminc százaléknál jobb eredményt. Buchtík úgy véli, ennek oka, hogy az utolsó pillanatig magas volt a bizonytalanok aránya. Mint mondta, azt a különféle modellek is kimutatták, hogy Pavel és Nerudová összesen ötven százalékot szereznek, „hacsak Pavel Fischer (a negyedik helyen végzett konzervatív jelölt) támogatottsága nem kezd jelentősen növekedni”. Hozzátette, az eredmény azt mutatja, hogy az utolsó pillanatban sokan meggondolták magukat és Nerudová helyett Pavel neve mellé húzták be az ikszet.
Babiš esetében állítólag még bonyolultabb volt a helyzet. Az összes közvélemény-kutatás még azelőtt készült, hogy a szakszervezeti vezető, Josef Stredula bejelentette: mégsem indul a választáson és a második körben arra kéri híveit, Nerudovára voksoljanak. Sokan azonban nem követték az utasítást és végül Babišt támogatták.
Kostelecky hangsúlyozta, nehéz megjósolni, a második fordulóban melyik jelöltre voksolnak a polgárok. – Az embereket néha különös okok vezérlik. Akadnak olyanok, akik az utolsó pillanatig azon vacillálnak, hogy két teljesen ellentétes programmal rendelkező párt között. Sokszor nem is racionális szempontokat vesznek alapul – hangoztatta.
Az első felmérések szerint egyébként a második körben Pavel mintegy tíz százalékkal végezhet Babiš előtt.
