A 2021-es tanácskozást a járvány miatt elhalasztották, tavaly pedig szintén a pandémia miatt szokatlan időpontban, május második felében rendezték meg. A találkozón az üzleti vezetők, politikusok és közgazdászok globális elitje merész előrejelzéseket tesz, és megpróbálja meghatározni az előttünk álló év napirendjét, bár nem mindegyik jövendölés válik be. Igaz, idén az EU egy sor politikusa nem vesz részt a tanácskozáson.
A Világgazdasági Fórum idei globális kockázati jelentésében arra figyelmeztetett, a geopolitika felülírja a gazdasági együttműködést, méghozzá messzemenő következményekkel, hiszen
az infláció súlyos hatást gyakorol a termelékenységre.
Az 1200 döntéshozó, szakértő megkérdezésén alapuló jelentés meglehetősen borús hangvételű. Megállapítja, a globalizáció – minden árnyoldala ellenére - milliókat emelt ki a szegénységből, és csökkentette az iparosodott és a feltörekvő országok közötti különbségeket. Most azonban nőhet a szakadék a gazdagabb és a szegényebb országok között. A vasfüggöny leomlásával kezdődött úgynevezett hiperglobalizáció a jelek szerint a végéhez közeledik. Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami ezután következik. "A következő évtizedet ökológiai és társadalmi válságok jellemzik majd" – szerepel a kockázati előrejelzésben. A politikai, üzleti, tudományos és civil társadalomban dolgozó válaszadók mindössze 20 százaléka számít arra, hogy a politikai és gazdasági helyzet javul vagy legalább stabilizálódik a következő tíz évben.
A megkérdezettek több mint a fele viszont válságokat, sokkokat jövendöl.
A Világgazdasági Fórum szakértői rövid távon a megélhetési költségek emelkedését nevezik meg a legnagyobb fenyegetésként. A legszegényebbek szenvedik meg leginkább a magas energia- és élelmiszerárakat, és az amúgy is törékeny országokban még az állami struktúrák összeomlása is fenyeget. Az emelkedő kamatlábak és a magas államadósság megnehezíti a kormányok számára a gazdasági nehézségek következményeinek enyhítését. A társadalmi egyenlőtlenséget súlyosbítják az új technológiák, így a mesterséges intelligencia, amely feleslegessé teszi a szakképzetlen munkaerő munkáját. A tanulmány szerint a gazdasági hadviselés egyre inkább "normává" válik, és a gazdaságpolitika mindinkább az "önellátás és a hatalmi riválisoktól való függetlenség" erősítését szolgálja, ugyanakkor gátolja más államok felemelkedését. A szakértők ezért egy „geoökonómiai háborútól" tartanak.
A Citigroup vezérigazgatója, Jane Fraser egy panelbeszélgetésen elmondta: különösen aggasztó, hogy Európa a viharok közepébe került az ukrajnai háború, valamint az ellátási láncok elapadása miatt. Határozottan úgy vélte, recesszió vár a kontinensre, bár – amint hozzátette – reméli, hogy téved.
Bár az Európai Unió növekedési üteme visszaesett és az infláció megugrott, a közösség eddig elkerülte a recessziót. Több elemző is azt jósolja, hogy ez 2023 elején következik be, de számításaik szerint, ennek mértéke messze nem lesz drámai. A német Berenberg Bank például arra számít, hogy a GDP 0,1%-kal csökken az euróövezetben az idei évben. A Goldman Sachs ugyanakkor javított kilátásain, és már nem prognosztizál recessziót az euróövezetre.
"Fenntartjuk azt a véleményünket, hogy az euróövezet növekedése az energiaválság miatt gyenge lesz a téli hónapokban, de már nem számítunk technikai recesszióra. Ez tükrözi a tavaly év végi rugalmasabb növekedési lendületet, a meredeken alacsonyabb földgázárakat és a korábbi kínai újranyitást" - írták a Goldman elemzői. Rámutattak, hogy 2023-ra 0,6 százalékos GDP-növekedést várnak.
A davosi tanácskozáson szóba kerül a kriptovaluták jövője. A kriptopénzek árfolyama 2022-ben ingadozott, de a piac szereplői arra nem számítottak, hogy az FTX - az egykor 32 milliárd dolláros kriptotőzsde - összeomlik. Brett Harrison, aki az FTX U.S. elnökeként szolgált, még 2022-ben Davosban a CNBC-nek azt mondta, a vállalat biztos lábakon áll, és felvásárlásokat fontolgat. Az amerikai hatóságok decemberben letartóztatták Sam Bankman-Fried korábbi vezérigazgatót, értékpapírcsalással és pénzmosással vádolják.
