A vártnál magasabb infláció, a kamatok emelkedése, a világjárvány kiújulása vagy a geopolitikai feszültségek fokozódása megakaszthatják a törékeny növekedést, és akár recesszióba is taszíthatják a világgazdaságot. Ez a vészjósló megállapítás a Világbank minapi helyzetjelentésében olvasható.
A nemzetközi pénzügyi szervezet tavaly még a három és fél százalékos növekedést sem tartotta kizártnak. A "szankciós bomba" az okok egyikeként sem szerepel. Minden bizonnyal helyesen. Magyarországon tavaly ősszel is érezhető volt, hogy egy nehéz 2023-as év elé nézünk, de a teljes bizonyosságot talán az a most megjelent KSH-adat szolgáltat, amely szerint már novemberben a várakozásokat messze alulmúlva - egy évre visszatekintve - az ipari termelésünk mindössze félszázalékos növekedést tudott felmutatni. Pedig a nálunk összeszerelő-üzemként működő autógyárak kitettek magukért, kicsit fel is lélegeztek, hiszen fokozatosan túlesnek a félvezetőhiány kellemetlenségein, s a hosszú ideje elmaradt kínálat miatt megrendeléseikkel sem volt baj. Mivel kiderült, hogy az ipari vállalatainak nem kell tartaniuk az energiahiánytól, sőt akár bizakodhattak is, hiszen az energiahordozók ára a tavaly nyár végihez képest még csökken is, így ez sem lehetett az oka az ipari termelés látványos visszaesésének. Az igazi gondok az élelmiszeriparban voltak, amelyről ma már elmondható, hogy infláció vezérelte iparággá vált. Viszont a még az őszi hónapokban is bővülő ársapkás élelmiszerek köre zavart okozott és okoz ma is az élelmiszerek piacán. Üzemeik az eltérített piaci folyamatok miatt csak rövid távra tudnak tervezni, viszont a folyamatosan csökkenő keresletet és termelésüket profitjuk maximalizálásával igyekeznek kompenzálni. Világossá vált: az ársapkás termékek mától kötelező készletezési előírásai nem csak az élelmiszer-kereskedelmet állítják jelentős próbatétel elé, hanem - mint a KSH számai is bizonyítják - az élelmiszeripart is. Nálunk még a recesszió is unortodox.