Szigorúbb szabályozás lép életbe csütörtöktől az árstopos élelmiszerek árusításával kapcsolatban. Egy tavaly év végi kormányrendelet értelmében ugyanis a kereskedőknek esetenként akár kétszer akkora mennyiséget kell készleten tartaniuk a hatósági áras termékekből, mint az árstop bevezetése előtt. A kormányrendelet a „szükség esetén” kitételt is tartalmazza,
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a jogszabályban foglaltakat ezért a következőképpen kell értelmezni: a 2021 évi átlagkészletet továbbra is kell tartani, de most már a jog ereje révén is alkalmazkodni kell a vásárlók nagyobb igényeihez, aminek a felső határa a kétszeres mennyiség. Ha például háromszor akkora mennyiségben vinnék a vásárlók ezeket az árucikkeket, mint az árstop előtti napi átlag, akkor ezt az igényt már nem köteles kiszolgálni a kereskedő. Ha pedig csak másfélszeres az igény, akkor elég csak másfélszeres mennyiséget tartani, de azt ki is kell szolgálni – szögezte le a Népszava érdeklődésére.
- Az eddigi szabályozás alapján a 2021. évi adott napi átlagkészletet kellett tartani a boltokban a hatósági áras termékekből. Ha ezt a mennyiséget készleten tartotta a kereskedő, akkor nem büntethette meg a fogyasztóvédelmi ellenőr, hiába talált esetleg üres polcokat. Ha viszont az előírt mennyiségnél kevesebbet tartott készleten, bírságolható volt. Csütörtöktől, ha a kereskedő csak a korábbi átlagmennyiség másfélszeresét tartja készleten és azt adja el, de az ellenőr üres polcot és raktárt lát, akkor büntethet, hiszen a vásárlók záróráig még kereshetik az adott árstopos terméket – magyarázta Vámos György.
A jogalkotói cél, hogy több árstopos termék legyen a polcokon
– tette hozzá.
Vagyis a kereskedőnek jól fel kell tudnia mérni a vásárlói igényeket – ami a hullámzó és az árstopok által jelentősen átalakított, olykor pánikvásárlási rohamokban kicsúcsosodó kereslet miatt nagyon nehéz -, vagy pedig a biztonság kedvéért az árstop előtti mennyiség kétszeresét kell készleten tartania. Ez persze nagyobb veszteséget is jelent számára: ha rajta marad az áru, akkor azért, ha pedig elfogy, akkor azért, hiszen a hatósági áras termékeket sok esetben már drágábban szerzik be, mint amennyiért eladhatják.
- Ez egy nagyon jelentős szigorítás a korábbiakhoz képest, mert a lényege mégiscsak az, hogy a kereskedőknek a korábbiaknál nagyobb készletet kell biztosítaniuk a hatósági áras termékekből
– fogalmazott Vámos György.
Az üzletek szinte a hatósági árak bevezetése óta korlátozzák az árstopos termékekből vevőnként egyszerre megvásárolható mennyiséget, a médiában és a közösségi oldalakon mégis egyre gyakoribbak a beszámolók arról, hogy nem lehet kapni például kristálycukrot vagy 2,8 százalékos UHT-tejet. A Publicus lapunk számára készített decemberi felmérése szerint a vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle. Az üzemanyagok hatósági árának december eleji eltörlésekor ugyanakkor Gulyás Gergely miniszter azt mondta: minden ársapkának addig van értelme, amíg nem vezet áruhiányhoz. A kormány most tehát - számos értékelés szerint - rendeleti úton igyekszik orvosolni az áruhiányt, amelynek egyik oka ugyanakkor éppen az árstop, hiszen ezen termékek iránt jócskán megnőtt a kereslet.
– Hivatalos adatok ennek mértékéről nincsenek, ráadásul termékenként, üzlettípusonként és vállalkozásonként is eltérőek a tapasztalatok, de tény, hogy számottevően többet vásárolnak az emberek a hatósági áras termékekből, mint korábban – mondta Vámos György. Az áruhiány másik oka, hogy az ipar sem tudja lekövetni a jelentősen megváltozott és váratlan hullámokat vető vásárlói igényeket. Kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben megoldást jelent-e az áruhiányra a kormányrendelet, az OKSZ főtitkára úgy reagált: abban segíthet a vásárlóknak, hogy ha a korábbiaknál nagyobbak az igények, akkor a kereskedő tegyen meg mindent, hogy akár a kétszeres mennyiséget is ki tudja szolgálni. Ez viszont nem tőle függ, hanem attól, hogy a gyártó, vagy a mezőgazdasági termelő az alapanyagokból tud-e az akár naponta változó vásárlói igényekhez igazodva szállítani. Így ez nagyon nehéz kérdés egy ilyen kiszámíthatatlan piacon, ahol például a tejzsír hiánya - amit a 2,8 százalékos UHT-tej megugró kereslete okoz - drágítja a sajtot, vagy a jól eladható csirkemell mellett a többi csirkehúsféleség már nehezebben értékesíthető – fogalmazott Vámos György.
Az árstop miatti veszteségeket lassan egy éve görgetik maguk előtt a kereskedők.
Egyre jobban rákényszerültek arra, hogy legalább részben ellensúlyozzák ezt más árucikkek árának emelésével. - Ebben a kisboltok mozgástere „nulla”, ráadásul egy szűkülő piacon bármelyik, bármilyen nagy üzletben erős korlátai vannak az áremelésnek. Márpedig a tavalyi harmadik negyedéves KSH adatok már azt mutatják, hogy - mennyiségben mérve - 5-6 százalékkal kevesebb élelmiszert vásároltak az emberek, mint egy éve. Eközben az élelmiszeripari átadási árak drasztikusan emelkednek - a bolti áraknál némileg nagyobb mértékben -, vagyis a kereskedők „nem kényük kedvük szerint” emelik az árakat: ők is drágábban veszik át a termékeket – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Hangsúlyozta: az árstopok hatalmas terhet jelentenek a kiskereskedelemnek. - Nagy a veszélye, hogy a korábbi években megszokottnál több üzlet fog bezárni, amiben jelentős szerepe van az árstopoknak is. A vásárlók nyilván örülnek a hatósági áraknak, hiszen a nem szabályozott áru termékek hatalmasat drágultak az elmúlt évben. Ha kivezetnék az árstopot, a most hatósági áras termékek is felzárkóznának a többihez – összegezte a kialakult helyzetet Vámos György.
Az élelmiszerárstop a jelenlegi szabályozás szerint 2023. április 30-ig lesz érvényben. Az árstopok kivezetését ugyanakkor meg kell tervezni lassan – erről már az Orbán Viktor főtanácsadójaként is ismert Parragh László beszélt a Magyar Nemzetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ehhez kezdenek összeállni a szükséges feltételek. Ilyen az infláció és a forint árfolyamának a kedvező alakulása, de ide sorolható a növekedés és a fogyasztás visszaesése is. Ez mind abba az irányba mutat, hogy újra kell gondolni az ársapkák fenntartását – mondta a kormánylapnak.
Kétszerannyiba kerül a szabadáras tej, mint az árstopos
Egyre nyílik az olló a hatósági és a piaci árak között – mutattuk be nemrég az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján, hogy a hatósági árak bevezetése óta az egyes árstopos termékeket helyettesíteni tudó élelmiszerek ára meredeken ível felfelé. A pulykamellfilé kilója például már több, mint kétszerannyiba kerül, mint az árstopos csirkemellfilé. Előbbiért 3359, utóbbiért 1548 forintot kértek karácsony előtt. Pedig a hatósági árak bevezetésekor, tavaly február elején még nem volt ekkora különbség: a pulykamell kilója 1956, a csirkemellé 1662 forint volt. A szabadáras tej az alacsonyabb zsírtartalom ellenére lassan kétszerannyiba kerül, mint az ársapkás: a gyártói márkás, 1,5 százalékos UHT tej például 613, a hatósági áras, 2,8 százalékos 315 forintba került január elején. Vámos György szerint az árakban látható hatalmas különbség egyszerűen azt mutatja, hol tartana most az árstopos élelmiszerek fogyasztói áraszintje a kormányzati beavatkozás nélkül.
