Már 2012-ben kiírták a pályázatot az osztrák törvényhozás épületegyüttesének felújítására, az 1945-56 között helyreállított, a II.világháborúban 80 százalékig porig rombolt történelmi létesítmény renoválása már nagyon esedékes volt. Meg is hírdették a projektet, amit egy linzi építész vállalat nyert meg. Az ezt követő feltáró munkálatok azonban sokkoló eredményt hoztak: a parlament olyan rossz állapotban van, hogy akár a bécsi építési, akár a tűzvédelmi hatóság bármelyik pillanatban bezárathatja.
Ekkor az eredeti pályázatot megsemmisítették, újat írtak ki. Nyert a bécsi Jabornegg und Pálffy építész cég, történelmi épületek felújításában szerzett tapasztalataik alapján. Az osztrák parlament létesítésére Ferenc József császár adott ki rendeletet 1861-ben, a dán Theophil Hansen építész által tervezett épületegyüttest 1884-ben adták át rendeltetésének, a birodalmi törvényhozás alsó és felső házának. (Maga a hosszan uralkodó császár egyszer sem tette be a lábát az épületbe.)
Hosszas vizsgálódás, tervezés és előkészület után a parlament felújítása 2018-ban kezdődött, 4 évig tartott, kétszer 10 százalékos kiadásnövekedéssel kalkulálva végül 422 millió euróba került a monstre korszerűsítés.
Amit annyira komolyan vettek, hogy 2022. november elején, amikor a honatyák és honanyák csomagolni kezdtek átmeneti szállásukon, a Hofburg kijelölt termeiben (illetve a munkatársak a nemzeti könyvtár előtt felállított pavillonban), 560 statiszta segítségével kipróbálták az új berendezések, az átalakított plenáris ülésterem használhatóságát.
Rengeteg változás történt, például négy belső lépcsőházat építettek, az alagsorban kialakították a technikailag teljesen újszerű műszaki berendezések agyközpontját, amely megpróbál ellenállni a födrengésnek is. A földszinten kialakított látogató központnak hatalmas oszlopcsarnokot emeltek, kiállítóterem, könyvesbolt, kávéház létesült. Ez utóbbit a parlament elnöke, a néppárti Wolfgang Sobotka Demokratikumnak nevezte el. A tettrekész politikust tiszteletbeli építésznek nevezték el számtalan ötlete nyomán, amelyek közül az aranyzongora nem aratott maradéktalan tetszést.
Az építészek legnagyobb büszkesége a 250 férőhelyes, képviselői plenáris terem tetejére emelt 550 négyzetméteres üvegkupola, amely természetes fénnyel önti el a területet. 240 ülőhelyet alakítottak ki a galérián, ahol az érdeklődök követhetik a történéseket, további 120 állóhely található a balkonon. A teremben a bútorok színe halványabb lett, az elnöki pulpituson ülőket és a szónoki emelvényt egy szintbe hozták a „szemmagasság“ kedvéért. A kilenc tartomány 62 képviselője, - ők alkotják a szövetségi tanácsot - 130 ülőhellyel számolhat. Nem volt könnyű a plenáris terem központi falán lakó címeres sas megtisztítása sem, a 650 kilogrammos vaslemezes alkotást (egyfejű madár, jobb lábán sarló, a balban kalapács ) - Felső-Ausztriában gyógyították - majd négy darabra szedve daruval emelték be egy parlamenti ablakon.
Az épületegyüttes egészét akadálymentesítették, ez is belefért az ötmillió munkaórába, miként a kiépített tetőtérben elhelyezett, 800 négyzetméteres új étterem, amelyet civilek is látogathatnak. Hans-Peter Wipplinger, a Leopold igazgatója művészeti kurátori feladatot kapott a parlamentben. A 12-i megnyitó díszszónoka Wolfgang Scháuble lesz, a német parlament volt elnöke.orszá
Budapesti gyakorlat
Több nemzedék emlékeiben él úgy a Kossuth téri Országháza, mint amit sosem lehetett állványok nélkül látni. Alig néhány esztendővel az elkészülte után, már a húszas években kiderült ugyanis, hogy az építéséhez használt puha sóskúti mészkövet szinte megeszi a fűtéskor a levegőbe került széngáz. A hatvanas években kezdték meg az ebből és a háború pusztításából eredő károk orvoslását, és a munka csak a 2010-es évekre fejeződött be. Mára gyakorlatilag minden kőelemet keményebb, süttői mészkőre cseréltek.
Nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is megújult azonban a roppant épület. A műszaki felújítás a funkciók szétszálazásával is együttjárt. Először a köztársasági elnök hivatala költözött ki a Parlamentből (2002-ben, a Sándor-palotába), majd a Miniszterelnökség (a hivatal az Országháztól délre álló egykori minisztériumi épületet foglalta el; a kabinet pedig Orbán Viktor kívánságának megfelelően 2019. január elsején felköltözött a budai Várba, az egykori Karmelita kolostorba). 2019 végén Kövér László házelnöki rezidenciát és irodaházat, a felduzzasztott parlamenti őrség pedig új otthont kapott a Balassi Bálint utcai egykori parlamenti kazánházban. Ugyanekkor készült el az Országgyűlést kiszolgáló Szabad György Irodaház, amely a lebontott MTESZ-székház helyén, a Kossuth téri metrómegálló fölött kapott helyet, egy ott soha nem állt neoreneszánsz bérpalota „rekonstrukciójaként”. N.K.J.
