Egyértelmű, hogy a vasárnapi brazíliai zavargások résztvevői számára mintát jelentett mindaz, ami két évvel korábban Washingtonban történt. Több hasonlóság is van a két esemény között. Ezek közé tartozik, hogy mindkét esetben a vesztes elnökjelölt – Jair Bolsonaro, illetve Donald Trump - támogatói röviddel a választás után megpróbáltak kétségeket ébreszteni a voksolás eredményével kapcsolatban, szabálytalanságokról, csalásról tettek említést. És mindkét esetben a jelöltek maguk is gerjesztették ezeket az álhíreket.
Közös pont az is, hogy a szélsőségesek mindkét esetben kisajátították a nemzeti jelképeket. Míg Trump támogatói amerikai zászlókkal hatoltak be a Capitolium épületébe, a brazil tüntetők a nemzeti válogatott aranysárga-zöld színű mezét öltötték magukra. A tüntetők viselkedése között sem lehetett sok különbséget felfedezni. Vandál cselekmények sorát követték el „hódításuk” helyszínén, s bár kiváló hazafinak tartják magukat, nemzeti ereklyéket tettek tönkre. Az is közös, hogy a „tüntetők” szelfik sorát készítették az ostrom során.
A brazíliai és az amerikai zavargásokat is egy szélsőjobboldali, szélsőségesen radikális kör támogatta, melynek főideológusa Steve Bannon, Donald Trump egykori főtanácsadója. A Capitoliumban történt zavargások előtti napon podcast hallgatóinak azt mondta: "Holnap elszabadul a pokol". S ahogyan megkérdőjelezte az amerikai választások legitimitását, úgy a brazíliai voksolásról is megalapozatlan pletykákat terjesztett Lulát „segítő”, állítólagosan manipulált szavazógépekről. Hétfőn egyenesen azt írta, hogy a "bűnöző, ateista marxista Lula" "ellopta a választásokat", a tüntetőket pedig "szabadságharcosoknak" nevezte.
Brazíliában három olyan épületet rohamoztak meg, amelyek a demokrácia alapjait jelentik: a törvényhozás épületét, a Kongresszust, a Legfelsőbb Bíróságét, amely az igazságszolgáltatást jelképezi, és az elnöki palotát, azaz a végrehajtó hatalom épületét. Szimbolikusan ennek nagyon is komoly súlya van, hiszen ezzel azt jelezték: fel akarják számolni a demokráciát és a brazíliai katonai diktatúrát (1964-1985) tartják mintának. 2021-ben azonban Trump támogatói elsősorban Joe Biden elnök választási győzelmének hivatalos, kongresszus általi megerősítését akarták megakadályozni. Brazíliában ezzel szemben Luiz Inácio Lula da Silvát már egy héttel korábban beiktatták. Igaz, már a választási eredmények október végi bejelentése után is zavargásokra lehetett számítani, de akkor még „csak” a teherautósofőrők emeltek blokádokat. Az erőszakos tüntetések mostanra való időzítése még a szakértőket is meglepte.
A két támadásban a két volt elnök szerepe sem mindenben egyezik. Trump szerepét egy kongresszusi vizsgálóbizottság vette górcső alá. A nem sokkal karácsony előtt nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Trump volt az agytrösztje az amerikai demokrácia elleni példátlan támadásnak. A dokumentum megállapította, hogy nélküle január 6. nem történt volna meg. A többségében a Demokrata Párt tagjaiból álló bizottság azzal vádolta Trumpot, zavargásra buzdította a tömeget.
Bolsonaro is többször táplálta a manipulált választásokról szóló spekulációkat, előkészítve a terepet az erőszakba torkolló összeesküvés-elméleteknek. Bolsonaro azonban a brazíliai zavargások idején Floridában tartózkodott, és utódja beiktatásán sem vett részt. Bár nem ismerte el kifejezetten Lula választási győzelmét, a választást követően azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt. Trump még ilyen értelmű nyilatkozatra sem volt hajlandó.
Bolsonaro tehát valamivel kisebb szerepet játszott a vasárnapi eseményekben, mint Trump a két évvel korábbi lázadásban, ettől függetlenül a volt brazil elnök személye és politikája volt a történtek kiváltó oka.
A két puccskísérlet hasonló következményekkel járhat. A tavaly novemberi félidős amerikai választás azt mutatta, hogy sokan félnek Trump visszatérésétől. Brazíliában pedig Bolsonaro és a hozzá hű politikusok befolyásának csökkenése várható, egyúttal megerősödhet a demokráciát minden esetben következetesen védő Alexandre de Moraes, a Legfelsőbb Bíróság bírája. A szövetségi rendőrség több mint ezer ember ellen emel vádat és felmerül Bolsonarón kívül más politikusok szerepe is így a fővárosi körzet kormányzójáé, Ibaneis Rocháé, aki nem készítette fel megfelelően a rendőrséget a rohamra, ezért Moraes 90 napra felfüggesztette pozíciójából.
A puccskísérlet segítheti Lulát is abban a törekvésében, hogy minél jobban elszigetelje Bolsonarót és az ideológiáját osztó csoportot és megerősíti pozícióit a törvényhozáson belül, ahol pártja kisebbségben van. Ezt jelzi, hogy a brazil elnök hétfő este egy sor képviselővel találkozott, olyanokkal is, akik nem osztják a Lula által fémjelzett Munkáspárt nézeteit, s a képviselőház is támogatja Lulának a történtek kivizsgálására irányuló kezdeményezéseit.
