A NASA közlése szerint senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek, amikor az ERBS nevű műhold belépett, majd elégett a Föld légkörében. A szatelitet 1984-ben bocsátották fel egy Challenger űrsiklóval, és a Nap által a Földre sugárzott és az onnan visszavert energiát, valamint az ózonréteget, a vízpárát, a nitrogén-dioxidot és az aeroszolkoncentrációt mérte a légkörben 2005-ig. A működésképtelen szerkezet a mi időnk szerint hétfő hajnalban öt óra tájban érte el a légkört a Bering-tenger fölött Alaszka partjainál, ahol a két és a fél tonnás szerkezet gyakorlatilag elégett. A NASA számításai szerint az, hogy valakit eltalálhatott volna az esetleg megmaradt darabja, 1 a 9 400-hoz volt, de a jelentések szerint semmilyen probléma nem történt. AZ ERBS Föld-körüli pályára bocsátásának érdekessége az volt, Sally Ride, az első női űrhajós segített pályára állítani az eszközt a világűrben. Ugyanekkor hajtott végre űrsétát az első amerikai űrhajósnő, Kathryn Sullivan.
Rengeteg nagyobb, tudománytörténetileg érdekes eszköz kering még mindig az űrben, bár több már megsemmisült, mint például a szovjet Mir űrállomás, amely irányítottan visszatért a Föld légkörébe és elégett. Ezekre az akár évtizedekkel ezelőtt felbocsátott, ember által készített tárgyakra hajlamosak vagyunk kizárólag “szemétként” tekinteni. Igaz, valóban veszélyesek lehetnek a régi műholdak, űreszközök kisebb-nagyobb darabkái a működő szerkezetekre, de valójában ezek közül sok éppen olyan tudománytörténeti relikvia, mint mondjuk az első autók, mozdonyok, repülőgépek és hasonlók. Persze begyűjteni őket és múzeumban kiállítani aligha lehetséges, de egy virtuális kiállításon érdemes megemlékezni jónéhányukról, mint ahogy ezt a Gizmodo tette.
VANGUARD 1
A NASA szerint az 1958 márciusában felbocsátott második műholdjuk, a Vanguard 1 a legrégebbi ilyen űreszköz, amely a Föld körül kering, és még ott is marad további 111 évig. Akkumulátorai csupán néhány hónapig bírták, az első műhold volt, amelynek napelemei voltak.
TIROS-1
Szintén kering még az 1960. április elsején fellőtt Tiros-1 műhold, amely bár csak szintén rövid ideig, 78 napig működött, bebizonyította, értékes segítség a meteorologiában az Föld körül keringő időjárásfigyelő égi állomás.
LUNA 1
Az első űreszköz volt, amelyet a Szovjetúnióban azért lőttek fel, hogy elérje a Holdat. 1959. január 2-án indult útnak, és végül nem csapódott be, elszállt az égitest mellett, jelenleg a Nap körül kering. A Holdat-érés a Luna 2-nek sikerült még abban évben szeptemberben, és ez lett az első ember alkotta tárgy, amely elérte egy másik égitest felszínét.
PIONEER 4
Az 1959 márciusában fellőtt NASA-műholdnak sem sikerült a tervek szerint közelről lefényképeznie a Holdat miközben elhaladt mellette, de az első amerikai űreszköz volt, amely elhagyta a Föld gravitációs mezejét, jelenleg szintén Nap-körüli pályán kering.
TELSTAR
Az űrbéli küldetését 1962-ben megkezdő NASA TELSTAR távközlési műhold csak néhány hónapig közvetített tévéképeket, de az első kereskedelmi űreszköz volt. Az első képek, John F. Kennedy elnökről és Yves Montand-ról érkeztek. A sportesemények klipjei, a szélben lengető amerikai zászló képei és a Mount Rushmore állóképei előfutárai voltak annak a globális kommunikációnak, amit ma többnyire természetesnek veszünk. A Ventures együttes Telstar róla írt című slágerét nálunk is gyakran lehetett hallani.
INTELSAT 1
Szintén kereskedelmi műhold volt az Intelsat 1, beceneve “Early Bird” (Korai madár). Az első volt, amely geoszinkron pályán együtt keringett a Földdel, ami azt jelenti, hogy kis kitérések után egy nap elteltével azonos földrajzi pont felett jelenet meg. Észak-Amerika és Európa között biztosította a telekommunikációt 18 hónapig. Még mindig az egyenlítő felett van.
MARINER 4
A NASA-űrszonda 1965 júliusának közepén haladt el a Mars mellett, az első volt, amely egy másik bolygóról készített képeket. A tervezett 8 hónap helyett Nap körüli pályáján még három évig végzett méréseket.
VENERA 7
1970 decemberében szállt le ejtőernyőkkel a Vénuszon a szovjet Venera 7 űrszonda és 23 percig küldött rádiójeleket. Mivel 475 Celsius fok van ott, nehezen elképzelhető milyen állapotban lehet ötven év elteltével.
LUNOHOD 1
1970. november 17-én ért Holdat az első kerekes holdjáró, a szovjet Lunohod 1, amely értékes adatokat gyűjtött az égitest taljáról és felszínéről. 11 holdnapig (321 napig) működött a napsütötte felszínen, miközben 10,5 kilométert tett meg.
LRV-k
Az amerikai Apollo 15-16-17-programok űrhajósai három Hold-autót hagytak hátra, a Lunar Roving Vehicle-k (holdjárók, LRV-k) az első ember vezette járművek voltak égi kísérőnk felszínén. Több tucat kilométert tettek meg az asztronautákat és eszközeiket szállítva, rendkívül megbízhatóan.
PIONEER 10
Ez volt a NASA első űrszondája, amely elért egy másik bolygóhoz, 1974 decemberében szállt el a Jupiter mellett. Kereszteszte a Neptunusz és a Plútó pályáját, a Földtől legmesszebbre került űreszköz lett, 2003-ban fogták az utolsó általa küldött jelet. Jelenleg kifelé tart a Naprendszerből.
VIKING 1
A NASA Mars-szondája 1976. július 20-án érte el a felszínt, értékes felvételeket és adatokat küldött a vörös bolygó poros és sziklákkal tarkított talajáról. Egy helyben állt, és négy évig működött.
SPITZER, KEPLER
A NASA infravörös tartományban működő Spitzer űrteleszkópja 2003-tól 2020-ig gyűjtött képkeket csillagbölcsőkről, a Jupiterről és más távoli égi jelenségekről. A Kepler, szintén az amerikai űrügynökség távcsöve exobolygókra vadászott 2009-től 2018-ig, 2 600-at azonosított. A Spitzer és a Kepler továbbr is kering, előbbi a Föld, utóbbi a Nap körül.
SOJOURNER
A kis, 11 kilós Sojourner Mars-járó az első kerekes jármű volt egy másik bolygó felszínén. 1997-ben 83 napig készített fotókat és gyűjtött kémiai és légköri adatokat. Még mindig az Arany-síkságon van, valószínűleg vastag porréteg fedi.
HUYGENS
Az Európai Űrügynökség Huygens-szondája a Szaturnusz ködös holdján, a Titánon van valahol, hacsak nem süllyedt el a vastag az olajos tengerben. 2005. január 14-én landolt, 72 percig működött még ezután, mindmáig az egyetlen űreszköz, amely a külső Naprendszerben leszállt valahol.
TESLA
Elon Musk Teslája “vezetőjével”, Starmannel, egy bábuval a Nap körül kering a Mars pályáján túl. 2018. február 2-án a kísérleti Falcon Heavy rakéta rakományaként kerültek az űrbe.
