Károlyi Mihály;szerelmi történet;Batthyány Lajos;

- Két tündérvirág

Könyvkarantén

Hetek óta itt hevert az asztalon a kötet. Még a (kisebb) fiamnak vettem le a polcról – valamelyik órájához volt rá szüksége; kértem, hogy olvassa el az egészet, ne csak a kijelölt szakaszokat. A múlt század egyik legfontosabb memoárja, nagyon sokat tanultam belőle a magyar történelemről; valamikor kamaszkoromban olvastam először Károlyi Mihály Hit, illúziók nélkül című emlékiratait (Emlékezések-sorozat. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982). Most, ahogy az első oldalakba belelapoztam, megakadt a szemem Károlyi apai nagyanyjának, Zichy Karolin grófnőnek (1818-1903) és Batthyány Lajosnak (1807-1849), az első felelős magyar kormány miniszterelnökének a sztoriján. Pontosabban eszembe juttatta annak a szerelmi háromszögnek a történetét, amelyről Károlyi ugyan nem ír, de amelyről néhány éve nagy meglepetéssel olvastam. Némi keresés után rá is találtam Nyáry Krisztián 2015-ös, Batthyány két asszonya című, az Indexen megjelent cikkére, amely a mártír miniszterelnök és sógornője között szövődött kapcsolatot mutatja be.

Zichy Karolin, vagy Karolina, ahogy a legtöbb forrás említi, Károlyi Györgynek (1802-1877), a reformkor nagy alakjának, Károlyi Mihály nagyapjának volt a hitvese – 1836-ban házasodtak össze. Nővére Zichy Antónia (1816-1888) pedig 1834-ben ment férjhez Batthyány Lajoshoz. Mindkét hölgy elévülhetetlen érdemeket szerzett a reformkor mozgalmaiban; szalonjaikban rendszeresen találkozhattak az ellenzék politikusai, s mint Nyáry írja: a korábban politikával nem foglalkozó „Batthyányi Lajos világnézetének és karrierjének alakulását kezdettől a felesége és sógornője befolyásolta”. A két szépséges hölgy, az arisztokratákért amúgy nem rajongó Petőfi Sándor figyelmét is felkeltette, 1844-ben Battyhányi és Károlyi grófnék címmel verset írt hozzájuk: „Láttátok-e a két tündérvirágot, / Borús hazánknak két sarkcsillagát? / Evezhetsz bátran, nemzetem hajója, / Nem veszthet az célt, aki ilyet lát.”

„Batthyány Lajos és sógornője valamikor az 1840-es évek elején titkos szerelmi viszonyba keveredtek egymással”, írja Nyáry. Kapcsolatukról sokan, így Karolina férje és nővére is tudtak, de Széchenyi István is – akit szintén megigézett a fiatalabb Zichy lány – beszámolt róla Naplójában. Karolina hatodik, 1847-ben született, Károlyi Pálma nevű gyermekének csaknem bizonyosan Batthyány gróf volt az édesapja. (A Wikipédia szerint később Klapka Györgynek is szült egy gyereket.)

A szabadságharc bukása után mindkét Zichy lány emigrált, Batthyány kivégzése miatt egész életükben gyűlölték a Habsburgokat.

Károlyi Mihály így ír nagyanyjáról, Zichy Karolin(á)ról: „Mély sebet hordott szívében, az táplálta egy egész életen át tartó gyűlöletét Ferenc József császár iránt. Sógorát, gróf Batthyány Lajost, az első alkotmányos magyar miniszterelnököt gyászolta, akit a császár kivégeztetett. (…) Ferenc Józsefet csak úgy nevezte: »a hóhér«, saját családját, a Zichyeket pedig »muszkavezetők«-nek hívta, mivel ezek más magyar mágnásokkal együtt I. Miklós cárhoz fordultak segítségért”.