Megfogadhattuk az új év eljövetelével, hogy többet sportolunk, egészségesebben étkezünk, súlyt vesztünk, jobban teljesítünk a munkában, leszokunk a dohányzásról -, de ha nem alszunk eleget, aligha fogjuk elérni célunkat. Az alvás ugyanis erősíti immunrendszerünket, kiegyensúlyozottabbá teszi hangulatunkat, anyagcserénket, produktívabbá, türelmesebbé, kreatívabbá tehet minket, továbbá élesíti elménket, meghosszabbítja az életünket - olvasható a Guardianban. “Az alvás a legerőteljesebb dolog, amit a szervezetünkkel tehetünk. A nehéz az, hogy ezt prioritássá tegyük” - mondja Aric Prather, a Kaliforniai Egyetem pszichiátria és viselkedéstudomány professzora, a Hét nap alvás receptje című könyv szerzője, aki az álmatlanság kezelésével foglalkozik. Vannak tehát kidolgozott módszerei arra, hogy megtanítsa, hogyan aludjunk többet.
Prather célja, hogy rendszeres működésre állítsuk be belső óránkat, és hogy megszüntessük minden fenntartásunkat, aggodalmunkat, amit az alvással kapcsolatban kialakítottunk. Elsőként arra kéri pácienseit az egyetem alvásklinikáján, hogy készítsenek alvásnaplót: rögzítsék benne, mennyi ideig tart elaludniuk, hányszor ébrednek fel éjszaka, mikor ébrednek fel reggel és hogy milyennek értékelik az alvásuk minőségét. A betegek van, hogy attól félnek, egy “rettenetes” éjszakájuk megismétlődik, és ezért korán ágyba bújnak, azután nyugtalanul fekszenek, hogy nem jön az álom, ami erősíti az álmatlanságot. Van, hogy egyszer kivételesen jól aludtak, és azt szeretnék újra megélni, de ez sem lehet cél. Ha elfogdjuk, hogy az álom olyan okokból kerülhet el minket, amelyeket nem tudunk befolyásolni, az csökkenti a stresszt, a frusztrációt és a szorongást az elalvás miatt, ami így könnyebben bekövetkezhet. “Ez tényleg arról, szól, hogy az embereket meg kell tanítanunk arra, hogy egy rossz éjszaka nem teszi tönkre az életüket. Rugalmasak vagyunk, alvásra vagyunk felépítve” - mondja Prather. “Az agyunk állandóan információkat vesz fel, próbál minket életben tartani azáltal, hogy jóslatokat készít mi fog történni. Minél több dolog, amit alapul vesz stabil és konzekvens, annál jobbak a jóslatai.
Prather szószólója annak, hogy az alvás legyen alapvető emberi joggá nyilvánítva: önmagában is támogatni kell, de társadalmi és politikai részről is megfelelő figyelmet kell, hogy érdemeljen. Ez nagyobb figyelmet jelentene az éjszakai műszakban dolgozók számára, későbbi iskolakezdést, hogy a tinédzsereknek legyen elég idejük aludni, és a mukahelyekről küldhető e-mailek időkorlátját. A lényeg, hogy nem megtagadjuk magunktól a pihenést, hanem küzdjünk, tegyünk érte, hogy minél teljesebb legyen.
“Az emberek több mint 9 százaléka szenved krónikus inszomniában idehaza. Ez azt jelenti, hogy az érintettek legalább három hónapon keresztül többször alszanak rosszul, mint jól annak ellenére, hogy egyébként lenne lehetőségük aludni. Emellett nappali tünetek (például koncentrációs zavar, nyűgösség vagy hangulati ingadozás) is jelentkeznek” - mondta Purebl György, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese, amint az az intézmény honlapján olvasható. Azt javasolja, ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben, mert a házi praktikák alkalmazása helyett az okokat kell megszüntetni.
