Miután tavaly a megyéket vármegyékre nevezte át a kormány, alaposan feladta a leckét a törvénygyárnak, ugyanis ez számos egyéb mellett azt is jelentette, hogy gyakorlatilag minden egyes jogszabályt át kellett írni, amelyben korábban megyék szerepeltek. Így 2023. január 1-jével szám szerint 1172 jogszabály módosult - derül ki a Wolters Kluwer összegzéséből.
A közzétett jogalkotási statisztika más érdekességekre is felhívja a figyelmet. Eszerint 2022-ben összesen 1446 új jogszabályt produkált a kabinet, ami elmarad ugyan a 2021-es rekordtól (1517), választási évben viszont soha nem volt még ilyen magas a kihirdetett új jogszabályok száma. Mindezek idén összesen 11 882 oldalnyi Magyar Közlönyben boldogították a nagyérdeműt. Ez utóbbi szám ugyanakkor az elmúlt 12 év adatai függvényében még mindig alacsonynak mondható, ugyanis 2013-ban például 90 345 oldal, 2016-ban pedig 86 578 oldal terjedelemben szabta át mindennapjainkat az országgyűlés. A nagy mértékű visszaesés 2019 óta tart.
A Wolters Kluwer emlékeztet, hogy 2022-ben a kisebb megszakításokkal lényegében 2020 tavasza óta tartó veszélyhelyzeti jogalkotás folytatódott, s idén összesen 267 olyan kormányrendeletet alkottak meg, amely a veszélyhelyzetre hivatkozik. Ez az összes jogszabály 18,5 százaléka, a kormányrendeleteknek pedig mintegy 41,9 százaléka. Ez még a 2020-as év veszélyhelyzeti jogalkotását is meghaladta, akkor 257 rendelet született ezen a címen. Igaz, e hivatkozást jelentéstartalmát most is elég tágan értelmezték, például veszélyhelyzetre hivatkozva írták át a komplett 2023-as költségvetést.
Január elsején összesen 1917 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül, ez jócskán meghaladja a tavalyi 782-es adatot, az elmúlt 12 évben csak 2018-ban volt ennél több. Igaz, az idei számokat a fentebb említett módon igencsak megdobta a megyék vármegyékre való átnevezése.
Mintha lázadnának Orbán Viktor rendszere ellen a vidéki lapok, nem érdekli őket az alkotmánymódosítás sem