Öt traktor vontatta szánvonatból álló konvojjal indulnak 1200 kilométeres útra az Antarktiszon ausztrál kutatók, hogy a Little Dome C nevű, 3233 métert magas csúcson tábort állítsanak fel, ahol a tudósok fúrásokba kezdhetnek nyáron. A tíz tagú csapat december 23-án indult el a Casey kutatóállomásról, van köztük a terepet ismerő vezető, jégkutató, orvos, mérnökök, gépészek. Tíz kilométer/órás sebességgel haladnak, le kell küzdeniük a nehéz időjárási viszonyokat, a mínusz 50 fokot, a változékony jeget, a szintbeli különbségeket. Az expedíció karácsony első napján 37 kilométert tett meg, 25-én a jó időben 105 is sikerült előrehaladniuk. Útjuk több, mint egy hónapig tart majd, ha a tábort felállították február végén térnek vissza.
Az expedíció célja, hogy 2,8 kilométer mélyre fúrjanak le, és több mint egymillió éves mintákat gyűjtsenek. A fúrások során felszínre kerülő mintákban a kutatók a légbuborékokat vizsgálják majd, a levegő összetételéből szeretnének további adatokat kapni a klímarendszer stabiliátásának további megértéséhez, ami segítheti a jövőre vonatkozó modellek felállítását, és megérteni azt, miért változott egymillió évvel ezelőtt a jégkorszak hossza 43 ezer évről 100 ezer évre.
A Föld egyik vagy mindkét sarkvidékét állandó, összefüggő jégtakaró borítja. Amióta ember él a Földön ez így van, noha a földtörténet során sokkal hosszabbak voltak a jégmentes periódusok. A jégkorszakok okait kutatva az elmúlt századokban számos hipotézis látott napvilágot, a legvalószínűbb az, hogy bizonyos földfelszíni és naprendszerbeli változások egyaránt okai lehettek a lehűléseknek hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Szintén nagyon fontos tényező, hogy a légkör mekkora mennyiségben tartalmaz üvegházhatású gázokat, elsősorban széndioxidot és metánt. Az eddigi sarki jégfúrások mintáinak elemzéséből tudható, hogy az eljegesedések előtt az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben lecsökkent, míg két jegesedés között megnőtt.
Hogy mikor voltak és milyen hosszú ideig tartottak a jégkorszakok, azokat az eljegesedések kőzetekbe zárt nyomai alapján tudják megállapítani a geológusok. De fontos információkkal szolgálnak az őslénytani bizonyítékok is, a kimondottan hideg éghajlatot kedvelő fajok maradványai. A hetedik eljegesedés, a ma is tartó jégkorszak körülbelül 55 millió évvel ezelőtt kezdődött és az Antarktiszon már körülbelül 44 millió évvel ezelőtt megjelentek az első gleccserek. Jelenleg egy-két jegesedés közötti felmelegedő időszakban élünk, sokak szerint ezért nem kell aggódni a klímaváltozás miatt. De ma már bizonyított, hogy az emberi tevékenység ezt a folyamatot felgyorsította
Melegrekord
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az elmúlt nyolc év volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések óta, rekordszintet ért el az üvegházhatású gázok koncentrációja és a felhalmozódott hő a légkörben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a 2022-es nyár volt a legmelegebb 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt –, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó, 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.
