- Varga Judit mélyen hallgat a Budaházy-ügyről, elődje szerint nem volt indokolt az elnöki kegyelem

Pedig álláspontjának nagy jelentősége van, mert a miniszter szignója nélkül még az államfői döntés sem érvényes. Az igazságügyi tárca honlapján is olvasható: „A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.”

Noha az igazságügyi tárca nem válaszolt, nagy meglepetést keltene, ha az államfő döntését nem ellenjegyezné Varga Judit. Már csak azért is, mert a döntés előtt megannyi alkalom lehetett arra, hogy időben kiderüljön, ha a tárca, a kormány és az államfő jogi véleménye nem egyezik. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis a kegyelmi kérelmek az igazságügyi tárca illetékes osztályán át kerülnek a miniszter elé, aki azokat – ha megfelelnek az előírásoknak – továbbítja az államfőnek.

Novák Katalin határozata – mint arról már többször írtunk – azért is váltotta ki nagy visszhangot, mert olyan ügy vádlottjainak adott kegyelmet, amely terrorcselmenyek miatt indult, másfél évtizede politikust vertek meg, miniszterek házára támadtak Budaházy György szélsőséges csapatának tagjai. Noha az előírások szerint a kegyelmi kérelmekről szóló döntést nem kell indokolnia az államfőnek, Novák Katalin részben magyarázatot adott lépésére. „Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest.” A per 2011-ben indult, azóta nem született jogerős ítélet, 17 vádlott közül kaptak heten kegyelmet, Budaházy nincs köztük. Azt Novák nem árulta el, hogy pontosan mivel vádolták azokat az úgynevezett eljárási kegyelmet kapott embereket, akiket az bíróság első fokon bűnösnek talált, és az erre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt a köztársasági elnök hivatala.

Szerinte végrehajtási – azaz egy már, megszületett bírói döntést semmissé tevő – kegyelemnek akkor van helye, ha a bírónak a jog rendes menete és az írott jog szerint egy nagyon súlyos büntetést kell kiszabnia, ám ez a döntés szembe menne az emberiességi szempontokkal vagy a társadalom igazságérzetével. Ilyenkor a bíró nem teheti meg, hogy az írott joggal szemben döntsön, ám erre létezik a „jó király” azaz az államfő kegyelmi jogköre.

Más természetű a most alkalmazott eljárási kegyelem, amikor folyamatban lévő bírósági eljárást akaszt meg az államfő kegyelmi döntése. „Az én megítélésem szerint ilyen kegyelem csak valami a rendes ügymenettől merőben eltérő, extrém esetekben adható, ilyen előre nem látható például a vádlottnál kialakuló, súlyos betegség – a lista hosszú – ami miatt emberiességi szempontokból szóba jöhet az eljárás megszüntetése. Azonban önmagában az időmúlás nem tűnik elégséges indoknak. Ügyvédi praxisomban nekem is vannak ennél régebbi ügyeim is” – mondta Bárándy Péter. „Vannak ügyek amelyeken átok ül” – írta körbe az ügyvéd ezt a jelenséget – például amikor egy bíró megbetegszik, elmegy szülni, vagy éppen előléptetik, elcsúsznak a szakvélemények – így tudnak jellemzően elhalasztódni ügyek. Ugyanakkor kérdésünkre hozzátette: nem hallott arról, hogy más esetben pusztán az időmúlás miatt valaki eljárási kegyelmet kapott volna.

Arról, hogy Novák Katalin nem mondta meg konkrétan, mivel vádolták a most kegyelmet kapott személyeket, Bárándy Péter úgy vélekedett: törvény szerint a kegyelmi jog gyakorlója nem köteles indokolni a döntését. Az már más kérdés, figyelembe veszi-e a kegyelmi jog gyakorlásánál az államfő azt, hogy a társadalom igazságérzetével megegyezik vagy azzal szembe megy a döntése. Amire viszont csak akkor apellálhat a döntéshozó, ha a társadalom megfelelően tájékozott az adott ügyről. Ebben az ügyben azonban ez nincs így – értékelte a döntést a volt miniszter.