„Tájékoztatjuk, hogy kegyelmi ügyekről a személyes adatok védelmére való tekintettel nem adható bővebb tájékoztatás” – így zárkózott el a Népszava összes kérdése elől a Köztársasági Elnöki Hivatal tegnap. Pedig – miként egy jogi forrásunk is fogalmazott – sokkal „részletesebb magyarázatot igényelne” az államfő kedd esti váratlan bejelentése.
Novák Katalin köztársasági elnök – mint arról beszámoltunk – kegyelmet adott a terrorcselekmények miatt indult „Budaházy-ügy” hét vádlottjának. (A terrorcselekményekről részletek a keretes írásunkban.) Döntése bejelentésekor az államfő nem említette, hogy mivel vádolták az érintetteket, és nem nevesítette, hogy 17 vádlott közül kinek ad kegyelmet. Csak annyit írt, hogy azt a hét embert részesítette kegyelemben, akit „a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg.” Ez utóbbiak közé bizonyosan tartozott olyan is, aki öt év körüli büntetést kapott első fokon. Mivel az ügy főszereplőjét, Budaházy Györgyöt első fokon tizenhét évre ítélték terrorcselekmények miatt, hamar bizonyossá vált, hogy ő nem kaphatott kegyelmet. Novák azzal indokolta az érintettek kegyelmi kérelmének elfogadását: „Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Novák nyomatékul hozzátette azt is: „A bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni.”.
Novák Katalin kegyelmet adott a Budaházy-ügy hét vádlottjánakJogi forrásaink szerint önmagában az nem ördögtől való, hogy ha egy hosszú ideje elhúzódó büntetőügyben, a kisebb súlyú bűncselekménnyel vádoltaknak eljárási kegyelmet ad az elnök. „Ugyanakkor ha az elnökasszony nem indokolja meg, hogy az érintetteket konkrétan milyen vád alól engedett el, illetve miért pont ebben az ügyben lépett így, akkor az már kérdéseket vet fel. Például azt a kérdést,
nem arról van-e szó, hogy a kormány engedett a kormánypárttal is jó kapcsolatokat ápoló szélsőjobboldali csoportok lobbizásának, illetve szélsőjobbnak tett egy karácsonyi gesztust.”
(Itt érdemes felidézni: December közepén az ügy vádlottjainak nevével ellátott karácsonyfadíszeket ajándékoztak Budaházy-hívek az államfőnek, az eseményen ott volt Kondor Katalin a Magyar Rádió egykori elnöke és Hegedűs Loránt református lelkész is.)
A politikai felhangok mellett más miatt is különös, hogy Novák Katalin épp a Budaházy-üggyel hívta fel a figyelmet az elnyúló bírósági eljárásokra. Nem mindennapos, hogy terrorcselekmények miatt indul sokszereplős eljárás, ráadásul korántsem példátlan az ennyi ideig elhúzódó büntetőügy. Friss adatot lapzártánkig nem kaptunk, de az Országos Bírósági Hivatal 2020-as éves jelentésében az olvasható:
akkor az öt évnél régebb ügyek száma 738 volt.
Büntetőjogászi forrásaink szerint sem túl szokatlan az ilyen eljárás. Egyikük azt említette: „Volt olyan ügyfelem, akinek 19 év után zárult le a büntetőügye”. A Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk: jelenleg náluk első fokon két, a Pesti központi kerületi Bíróságon négy, a Budai Központi Kerületi Bíróságon két olyan büntetőeljárás van, ami legalább tíz éve tart.
A Fővárosi Törvényszéknél fontosnak tartották megemlíteni azt is, hogy jellemzően a sok embert érintő ügyek húzódnak el, a vádlottak, a tanúk és a szakértők meghallgatása rengeteg ideig tart. Ilyen ügyekben sokszor az átlagnál több szakértői véleményre van szükség vagy épp külföldi jogsegélyt kell kérnie a bíróságnak, ezek pedig mind jelentős halasztó tényezők. Ráadásul a Covid-járvány okozta lezárások is késleltették az eljárások befejeztét.
Egy másik jogi szakértő egészen más okok miatt tartotta vitathatónak az államfő döntését. Úgy fogalmazott:
„A kegyelmi jogkörnek más a funkciója. Vannak bizonyos cselekmények, amelyek a büntetőjog szigorú értelmezése szerint bűncselekmények, így a bíró nem tekinthet el a szankcionálásától. Ugyanakkor léteznek olyan, méltányolható élethelyzetek, amikor el kellene tekinteni az írott jog merev alkalmazásától.”
A szakértő szerint tipikusan ilyen eset volt az évekkel ezelőtt nagy visszhangot kiváltó S. Kitti-ügy. A lány álmában megölte az őt sorozatosan és súlyosan bántalmazó nevelőapját, és mivel a gyilkosság pillanatában nem volt jogos védelmi helyzetben, a bíró nem tudott mást tenni, mint hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélje. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök viszont a lányt végül végrehajtási kegyelemben részesítette.
A történtek alapján Novák Katalin egészen másként tekint az elnöki kegyelem intézményére mint Mádl Ferenc. Olyannyira, hogy keddi közleménye szerint elviekben még Budaházy is kegyelmet kaphat tőle. Külön kitért ugyanis a súlyos vád alatt állók kegyelmi kérelmére. "Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről." Nem is hagyta ezt szó nélkül maga az érintett, aki – a mandiner.hu beszámolója szerint – testvére Facebook-oldalán tett nyilatkozatban üdvözölte az államfő döntését. Saját kegyelmi kérelméről szólva pedig azt írta: azt nem utasította el az államfő, „csak későbbre halasztotta a döntést.” Aztán úgy fogalmazott:
„Fenntartom a reményt, hogy szilveszter után az Elnök Asszony a reakciók és vélemények fényében újragondolja az ügyet és egy második körben a többi tíz vádlott kérelmének pozitív elbírálása is megtörténhet.”
Lövések és Molotov-koktélok
Az első fokon megállapított ítéleti tényállás szerint Budaházy György a 2007 áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból idővel olyan csapatot szervezett, amely az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tud fellépni a rendfenntartástó rendőri erőkkel szemben. Szeptember-októberben Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd decemberben megverték Csintalan Sándort. 2007 végén rálőttek Hiller István akkori oktatási miniszter otthonára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülő házára. 2008 februárjában további hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre egy időben összehangoltan gyújtogatásos támadásokat. 2008 nyarán a Budapest Pride-ra időzítve két, meleg férfiak által látogatott szórakozóhely ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást. 2008 szeptemberében Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását.
Az ügyben 2011 márciusában indult per, a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott először elsőfokú ítéletet. Ezt azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított. Így került az ügy ismét a Fővárosi Törvényszékre, amely tavasszal hozott új elsőfokú ítéletet.
Csintalan Sándor: „Ambivalens érzések vannak bennem”
A radikális csoport egyik legdurvább akciója az volt, amikor 2007-ben – Budaházy személyes sértettsége miatt – brutálisan megverték Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust. Az akkori áldozat, így vélekedett most az elnöki kegyelemről:
– Ambivalens érzések vannak bennem. Egyrészt helyénvalónak gondolom, hogy nincs kegyelem azoknak, akikre első fokon is súlyos ítéleteket szabtak ki. Szomorúan, ám megértően gondolok arra, hogy a kisebb súlyú cselekményeket elkövetők kegyelemben részesültek. Az ugyanis nem helyénvaló, ha egy fiatal életet tönkretegyenek ítélet nélkül.
Azzal folytatta: „Azt ugyanakkor nagyon sajnálatosnak tartom, hogy egy ilyen súlyú ügyben a magyar igazságszolgáltatás képtelen volt célját megvalósítani, hogy a bűn nyerje el a büntetését és elriassza a potenciális bűnelkövetőket.” Csintalan Sándor hozzátette,
reméli, hogy nem kaptak kegyelmet azok, akik konkrét, fizikai erőszakot követtek el. Ha ugyanis ilyeneket is elengednének, akkor az a „világ vicce” lenne.
A mostani döntésről Csintalan Sándor úgy gondolja: nem hiszi, hogy konkrét politikai megegyezés született volna a szélsőjobb és a hatalom között. Az viszont szerinte tény, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek „azokra a szélsőjobbos fanatikusokra számítanak, akár akciók formájában is, akiket ezek a bíróság előtt lévő emberek képviselnek.” Úgy véli, az ügyben érezhető volt valamiféle „belső ellenállás”, hogy elhúzzák, hátráltassák az ügyet: „Végig azt éreztem, hogy iszonyú nyögvenyelősen ment a nyomozás.”
