Nem hallak, nem hallasz,
ha hallak, ha hallasz,
nem értem, nem érted,
a szavadat, a szavamat.
Azt írod, furcsának érzed az életed,
én is az enyémet.
Sokszor mintha hontalan lennék a saját városomban.
Lehet egy fa, egy fűszál, bárki hontalan a saját százholdas pagonyában?
Hány fát kell kivágni hozzá?
Hány faágat kell letörni?
Hány ember, hány élőlény jogát kell megsérteni?
Hányszor kell újraírni a történelmet, közelébe se jutva annak, ami történt?
Hányszor kell tagadni, hogy hibáztunk?
Hányszor kell erősnek látszani?
Hányszor kell észre sem venni az akusztikai elkülönülést?
Nem hallak, nem hallasz,
ha hallak, ha hallasz,
nem értem, nem érted,
a szavadat, a szavamat.
Volt egy álmunk!
Hányszor kell elfelejtenünk?
Mikor Martin Luther King nem tudta elkezdeni a leghíresebb beszédét, Aretha Franklin a fülébe súgta:
Martin, beszélj az álmodról!
Martin beszélt róla.
Volt egy álmunk,
hányszor kell még elfelejtenünk?
1989,
kitüntetett pillanat,
álomvalóság,
ritkán adatik.
Leomlott a berlini fal,
ha ez még mond valamit.
Diktatúra és tervgazdaság helyett,
demokrácia és piacgazdaság!
Ebből lett kártyavár.
Osztály szerinti, rasszista, térbeli és akusztikai elkülönülés és elkülönítés külföldre kergető metszéspontja.
Minden egész újra eltörött.
Akusztikai elkülönülésünkben a szűkülő szabad terekben sem tudunk beszélni erről sem,
vagy beszélni igen, megbeszélni nem!
Megint nem!
Ginsberg üvöltése!
Ez a slam sem nyomtatvány kitöltés,
ez erőszakmentes üvöltés,
első lépésként ledönti az akusztikai elkülönülés bennünk lévő látható és láthatatlan falait,
halljuk, mit mond a másik,
ha végre mondunk valamit!
Legalább az öntelt tudatlanságunkat adjuk fel,
vegyük észre, stratégiailag és professzionálisan lerombolják a földet!
Pontosabban: Leromboljuk.
Micsoda közhely!
De tényleg itt van az a seregnyi egyenruhás férfi, akik arról konferenciáztak, hogyan termelhetnek és adhatnak el még több légfrissítő berendezést!
Álomszerű jelenetben láttam őket,
nem volt szép!
És nem csak azért, mert nem volt benne nő!
A tulajdonságok nélküli férfiak ijesztően tudták,
hogy kell csinálni, amit csináltak,
semmi olyat nem tudtak,
amit tudni érdemes,
ha tudtak, nem törődtek vele,
ha kicsit mégis, az nem volt elég!
Nem volt elég, hogy megállítsa őket!
Menetelnek, menetelnek, menetelnek,
menetelnek, menetelnek, menetelnek,
menetelnek,
faszra mutató nyakkendőkben,
fekete öltönyökben,
fekete sereg!
Nem Mátyás bús hada,
egy sokkal veszélyesebb.
Nem hallak, nem hallasz,
ha hallak, ha hallasz,
nem értem, nem érted,
a szavadat, a szavamat.
Mikor Martin nem tudta elkezdeni a beszédét,
Aretha a fülébe súgta:
Martin, beszélj az álmodról!
Van egy álmom.
