Az Örményország és Azerbajdzsán közötti feszültségek újabb fokozódása komoly nemzetközi aggodalmat keltett, mivel a szakadár enklávé a térség puskaporos hordója, egyik leggyúlékonyabb konfliktus góca. A két ország közötti újabb viszály közel két hete tart, mióta azeri környezetvédő aktivisták blokkolni kezdték a Lacin folyosót, az egyetlen utat, amely a Hegyi-Karabah enklávét összeköti Örményországgal. A környezetvédők a régióban szerintük illegálisan működő ércbányák káros hatásai ellen vonultak fel, de Jereván Bakut vádolja a tiltakozás támogatásával és állítja, hogy "humanitárius válságot" akar előidézni. Az örmény kormány múlt csütörtöki ülésén Nikol Pasinján kormányfő már tényként jelentette be, hogy a törvénytelen azerbajdzsáni blokád miatt Hegyi-Karabahban már élelmiszerhiány lépett fel és humanitárius válság van kibontakozóban, a Lacini-folyosó azeri lezárása családok százait választja el egymástól.
Azerbajdzsán tagadja, hogy bármi köze lenne a demonstrációhoz, és azt hangsúlyozza, hogy a Lancin folyosó járható, az úton továbbra is lehet járni. Örményország, - nem először az ukrajnai háború kirobbantása óta -, tétlenséggel vádolja a 2020 novembere óta a térségben állomásozó orosz békefenntartókat, akiket az akkori hat hetes azeri-örmény háború nyomán, Jereván kérésére telepítettek oda.
Pénteken Emmanuel Macron francia elnök felszólította Ilham Aliyev azeri államfőt, hogy tegye lehetővé a "szabad mozgást" a szakadár enklávé és Örményország között. Moszkva háromoldalú orosz-azeri-örmény külügyminiszteri egyeztetést kezdeményezett, de Ararat Mirzoján örmény tárcavezető nem tett eleget a meghívásnak. Szergej Lavrov megbékélésre szólította fel a két országot, és alaptalannak nevezte az orosz békefenntartók elleni örmény vádakat. Elmondása szerint az orosz békefenntartók rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, de máris megvizsgálták a Lacini-folyosóban kialakult helyzetet, és az érintett felekkel tárgyalva a helyzet rendezésén munkálkodnak. Ez azonban kevésnek bizonyult, a feszültség tovább növekedett, amint a sztepanakerti örmény lakosság vasárnapi tiltakozása is mutatja. A Kreml egyre nyilvánvalóbban orrol Örményországra, amiért Pasinján kormányzata rendszerint az orosz békefenntartókat teszi felelőssé a helyzet eszkalációjáért, rámutatva a korábban nagyhatalmú orosz erők gyengeségére, amit az ukrajnai háború tett láthatóvá. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap reggel közölte, hogy a közvetítő szerepére törekvő Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez háromoldalú egyeztetést a témában Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nyikol Pasinjan örmény miniszterelnök között a hét elején Szentpéterváron sorra kerülő regionális csúcstalálkozó keretében. A Törökországot maga mögött tudó Azerbajdzsán egyre látványosabban szegi meg a 2020. őszi háborút lezáró, orosz közvetítéssel tető alá hozott egyezményt.
