A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) napokban közzétett Médiapiaci Jelentésének tanulságait összegezve az MTI-nek összegezve azt mondta, felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel.
Koltay András ismertette, egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan. A print média - a világtendenciákat követve - egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió, hanem az internet. Megdőlt az a sokak által - talán politikai motivációkból is - hangoztatott teória, mely szerint a nagyvárosokon kívül az emberek korlátozott módon férnek hozzá a hírekhez. Az internet ugyanis mindenütt erősen jelen van, többféle forrásból tájékozódnak az emberek - hangsúlyozta.
„Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás. Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény”
- vélekedett.
Koltay András kifejtette, a szólásszabadság tekintetében jelentős előrelépést jelent az uniós rendelet. Létrejönnek az egyéni szólásszabadság védelmének bizonyos keretei és lehetőségei, noha ezek azért „nem mennek el a falig”, továbbra is az online platformokon fog múlni tehát, hogyan alakítják belső szabályaikat. A törvények és a platformok szabályozásai párhuzamosan működnek, de mindig az utóbbiak a hatékonyabbak és egyszerűbben érvényesíthetők - magyarázta.
