Elkaszálta a Fővárosi Törvényszék a Fudan Egyetem idetelepítéséhez kapcsolódó, utolsó népszavazási kérdést is. Ügy lezárva, nincs itt semmi látnivaló, 12 éve nem ment át egyetlen, a kormány működésével szembemenő kérdés sem a szűrőn. Nota bene, az utolsó kérdés – hogy önkormányzati terület ne kerüljön se az állam, se az egyelőre még nem is létező Fudan Egyetem fenntartására létrehozott Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány tulajdonába vagy használatába – valóban nem célravezető, mert bármikor létrehoznak egy másik fedőszervezetet, mondjuk Fudan Egyetemért Hungary Alapítvány néven, és átpasszolják nekik a feladatot. Az államról meg tudjuk, hogy bármire ráteheti a kezét az országban, ami elég fényes ahhoz, hogy megtetsszen vezetőinek, akik majd továbbadják azt korrupt végrehajtókon és kedvenc közalapítványokon keresztül a saját vagyonkezelőiknek.
Az év remélhetőleg utolsó kormányinfóján érdeklődött Orbán Viktornál a kínai kormány is, a kínai állami tévé riporterén keresztül, majd azt a megnyugtató választ kapták, hogy a Fudan ügye még mindig napirenden van. Értsük úgy, kicsit kevésbé feltűnően kell csinálni, elaltatni az ellenállást, hogy a tavalyi év egyik valós közfelháborodást keltő közügyéből ne legyen újabb botrány és a fővárosi ellenzék se tudjon politikai tőkét kovácsolni belőle. „Tudja jól a kínai kormány, mit akarok, engem akar” – idézhetjük a ’90-es évek elejéről a Balaton együttes dalát, ám az azóta eltelt csaknem három évtized alatt a kínai kormány se lett kevésbé mohó, és mi sem ugrunk el a kecsegtető külföldi nagyberuházások elől, legyen az német autógyár vagy kínai egyetem. Ha cserébe rabszolgatörvényt kell hozni, vagy a magyar államnak kínai hiteből, kínai cégekkel egyetemvárost építeni 450 milliárdért, az is biztosan megéri (valakinek), ámde a magyarok egy része itt már szemfülesen észrevette, sanszos, hogy ezek palira vesznek minket. Egyszerűbb lett volna az egészet megrendelni az Aliexpressről, ekkora tételnél már lehet alkudni is, legfeljebb elküldik sok, kicsi, olcsó darabban.