Januártól nem változnak a lakossági rezsiárak – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerda esti elnöki rendeleteiből, aminek megerősítésére az Energiaügyi Minisztérium éjjel 23 óra 57 perckor látta elérkezettnek a pillanatot. Az időzítés nem véletlen: szerdán ugyanis lejárt a kihirdetésnek az év végi rendeletekben kijelölt határideje. Ezért is fura, hogy Orbán Viktor aznapi sajtótájékoztatóján érdemben csak annyit erősített meg, hogy nem változtatnak a rezsicsökkentés rendszerén.
A tegnapi MEKH-rendeletek által január 1. és április 30. közötti időszakra kihirdetett „lakossági versenypiaci ár” a földgáz esetén megajoule-onként 22,002 (köbméterenként 767,2) forint. Itt a rezsicsökkentett ár szolgáltatótól függően 99,9-104,7 forint. Az áram versenypiaci ára nappali esetében kilowattóránként (kWh) 70,104, az éjszakainál pedig 60,935 forint marad. Itt a - szintén területfüggő - rezsicsökkentett díj nappali esetében 35,3-36,4 forint, éjszakainál pedig 22,7-23,5 forint kWh-nként.
A lakossági felhasználók tarifáiban átlagfogyasztás alatt és felett sem hoz változást az újév, ideértve mások mellett a társasházakban vagy többgenerációs családi házakban, az állami és önkormányzati bérlakásokban élőket is – tájékoztatott éjfél előtt három perccel Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Januártól nem módosulnak az egyetemes szolgáltatásban maradt mintegy 150 ezer mikrovállalkozás által fizetendő, kedvezményes sáv feletti versenypiaci árak sem – tette hozzá a tárcavezető.
A közleményben úgy fogalmazott, hogy 2023 elején „az eddigi gyakorlattól eltérően” nem három, hanem négy hónapra rögzítik a rezsicsökkentett szinten túli tarifákat. Ez a megfogalmazás kissé túlzó, hisz augusztus előtt nem léteztek „rezsicsökkentett szinten túli tarifák”, azt követően a gázárakat két, majd három hónapra hirdették ki, az áramárak pedig augusztus óta, tehát öt hónapja változatlanok és eszerint azok is maradnak.
A kormány jövőre is mindent megtesz a tíz éve megkezdett rezsicsökkentés fenntartásáért – tette hozzá. (Valójában augusztustól adott fogyasztási szint felett megszüntették a rezsicsökkentést.) Magyarországon a rezsicsökkentés és a nyáron létrehozott Rezsivédelmi Alap kíméli meg a családokat a drasztikus költségnövekedéstől - írják. Az önálló Energiaügyi Minisztérium legfontosabb küldetése is a megfizethető árak és a biztonságos ellátás garantálása – emelte ki Lantos Csaba. A közlemény elején felhívják a figyelmet, hogy a hazai lakossági energiadíjak Unió-szerte a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Arra ugyanakkor, hogy ennek mi az ára, évértékelő sajtótájékoztatóján épp Orbán Viktor hívta fel a figyelmet. Eszerint míg a teljes magyar energiabehozatal 2021-ben körülbelül 7, addig 2022-ben 17 milliárd eurót tett ki. A tízmilliárd eurós – 4 ezermilliárd forintos – többletet Magyarország ráadásul úgy „teremtette elő”, hogy a rezsivédelmi rendszer „lényegét” meg tudta őrizni - büszkélkedett a kormányfő. Magyarországon minden család havonta az energiaáron keresztül körülbelül 180 ezer forint támogatást kap – ismételte meg, amihez hasonló rendszert nem ismer. Ezt a tízmilliárd eurós többletigényt 2023-ra is „megoldották”.
A kormányfő átszellemült szavai kapcsán mindenképp megjegyzendő, hogy a hiányzó 10 milliárd eurót az adófizetők pénzéből „teremtették elő”. A különböző ágazatokra kivetett adókból összegyűjtött „rezsivédelmi alap” ugyanis „csak” körülbelül ezermilliárdot tesz ki. A „fennmaradó” háromezer milliárd forint forrását nem részletezte, de annak jelentős hányada az államadósságot növelheti.
Szakértők annak tükrében némiképp furcsállják a tarifák szinten tartását, hogy az irányadó holland tőzsdén augusztus-szeptemberhez képest novemberre a gáz ára szinte megfeleződött.
