Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről. A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál - írja az MTI.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható. A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette, „az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket”. Kiemelte, a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet. „Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd” - tette hozzá.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.
A döntésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz Interfax hírügynökségnek úgy reagált, „ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan”. A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy „gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat”.
A döntés megelőző várakozás során az amerikai dollár és az euró folyamatosan emelkedett a moszkvai tőzsdén a hétfői kereskedésben. A dollár moszkvai idő szerint 19 óra 02 perckor 67,72 rubelt ért, 3,07 rubellel többet az előző kereskedés zárásához képest. Az euró árfolyama 72,1 rubel volt, miután 3 rubellel emelkedett egy nap alatt. A dollár hétfőn május 11. óta először emelkedett átmenetileg 68 rubel, az euró pedig 72 rubel fölé.
A Kreml érdekeivel összhangban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a döntés ellen foglalt állást, a miniszter szerint ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli „szerencsétlenkedéssel” mentek el.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis „káros, veszélyes és teljesen felesleges” intézkedés. Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül. Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg. „Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár” - magyarázta.
A miniszter az itthon tapasztalt benzin- és élelmiszer-ársapkák fényében némileg ironikus módon veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami szerinte eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni.
A miniszter elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához. „Akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával” - mondta.
