;

határ;Horvátország;csatlakozás;schengeni övezet;magyar-horvát határ;

- A jó időre várnak a határbontással a magyar-horvát szakaszon

Horvátország január elsejével csatlakozik a schengeni övezethez, azaz megszűnik a határforgalom ellenőrzése a két ország között.

„Tegnap még megvolt” – nevetett a telefonba az egyik horvát határ menti kistelepülés titkárságán dolgozó ember arra a kérdésünkre, hogy a beremendi határátkelőnél még megvan-e a horvát-magyar határra felhúzott kerítés. Lapunk jó pár kistelepülés polgármesterét, polgárőrség-vezetőjét hívta végig, és mindenütt úgy fogalmaztak: eddig nem kaptak semmilyen értesítést arról, hogy mikor bontják el a határzárat a magyar-horvát szakaszon. (A 2015-ös migrációra hivatkozva előbb a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határ egy részén is kerítést húzott fel a kormány).

A horvát szakaszon a bontásra azért lesz szükség, mert Horvátország január elsejével csatlakozik a schengeni övezethez, azaz megszűnik a határforgalom ellenőrzése Horvátország és Magyarország között. Ezzel kapcsolatban a Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) sajtószolgálata lapunkkal is csak annyit közölt, hogy „amíg a csatlakozás joghatályossá nem válik, a határátkelők teljes funkciójukban működnek. Azt követően születik majd döntés az épületek sorsával kapcsolatban”. A 2016 után felhúzott kerítés sorsáról pedig úgy fogalmaztak: „az államhatár szabad átjárhatóságának biztosításával kapcsolatos feladatokat, amely magában foglalja a határon felépített kerítés, műszaki akadály megszüntetését – ami részben időjárás függvénye is – ütemezetten megkezdjük”.

Vagyis a szövegösszefüggés alapján januártól, de akár már előbb is hozzáláthatnak a határkerítés lebontásához. 

Erről az egyik kistelepülésen úgy vélték, azt legfeljebb akkor fogják észrevenni, ha megérkeznek a teherautók, mivel annak idején is az esti híradóból tudták meg, hogy lezárják a horvát-magyar határt, majd egy hét múlva már ott voltak a honvédség teherautói. Az ORFK sajtószolgálata ugyanakkor a jelek szerint minden sajtóorgánumnak szóról-szóra ugyanazt a szabványválaszt küldte el, ám arra már nem válaszoltak, hogy előre láthatólag mekkora költséget fog jelenteni a kerítés lebontása, illetve eleve mennyibe került a horvát szakaszon a határzár felépítése.

Míg a magyar kormány a teljes déli határzár költségét már 2017-ben 270 milliárd forintra tette - legalábbis ennek a felét próbálta meg Orbán Viktor Brüsszelen bevasalni - maga a négy méter magas, a horvát szakaszon egy, a szerb szakaszon két sorból álló határkerítés felépítésének a műszaki költségei több tízmilliárd forintra rúgtak. Igaz, ennek jelentős részét a 165 kilométeres szerb–magyar határ lezárása adja, míg a horvát szakaszon a határvonal jelentős részét a Dráva folyó teszi ki, és „csak” egy hozzávetőlegesen 60 kilométeres szakaszon volt szükség határkerítésre. Az ORFK arra sem válaszolt, hogy megítélésük szerint az immáron Horvátország külső részén húzódó schengeni határ mennyire fogja tudni visszatartani a menekülteket. Már ha eddig visszatartotta.

A kormánypropaganda ugyan a déli határzár „érdemének” tudja be a menekülthullám csillapodását, a valóságban a menekültnyomás az EU – török megállapodással hagyott alább, azóta a korábbi menekülthullámnak csak a töredéke érkezik a Balkánra, így a szerb hatóságok és a menekülteket monitorozó ENSZ is mindössze néhány ezer menekült folyamatos jelenlétéről számol be Szerbia területén.

Az érkezők jó része pedig a jelek szerint szinte azonnal megpróbál továbbállni Magyarországon keresztül Nyugat Európa felé. Bár a magyar kormánypropagandában a déli határfalat „áthatolhatatlannak” ábrázolják, a valóságban a menekültek túlnyomó része a határzáron keresztül folytatja az útját. Korábban, a szerb oldalon a menekültek között készített riportjainkban megírtuk, hogy – elmondásuk szerint – a szerb–magyar szakaszon felhúzott kétsoros kerítésen is mindössze 30–40 másodperc alatt jutnak át. (A módszer igen egyszerű: hoznak egy létrát, nekitámasztják a kerítésnek, majd leugranak.) Az pedig a police.hu napi elfogási híreiből is kiderül, hogy akiket elfognak és visszatoloncolnak a szerb oldalra, azok igen gyakran az ország belterületén, a határsávtól jóval messzebb kerülnek rendőrkézre.

Jelentős részük viszont eljut Ausztriáig. Az osztrák média az utóbbi hónapokban többször számolt be arról, hogy Burgenlandban május óta mintegy 65 ezer illegális határátlépő bukkant fel, akiknek a túlnyomó része Magyarországon át érkezett.

Karácsony Gergely főpolgármester és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója hétfőn bocsátotta Balog István, Ukrajna magyarországi ügyvivője rendelkezésére a 15 buszt.