Fumio Kisida japán kormányfő valósítja meg azt, amit a júliusban meggyilkolt volt miniszterelnök, Abe Sinzo még nem kívánt végrehajtani: jelentősen átalakítja hazája biztonságpolitikai doktrínáját, ami a gyakorlatban a hadsereg jelentős fejlesztését jelenti. A 2027-es év végéig mintegy 300 milliárd eurónyi összeget fordítanak e célra, így ettől fogva a világ egyik legnagyobb gazdasága már költségvetésének mintegy két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Az ország számára már nem lesz tabu a megelőző csapások végrehajtása, miközben az érvényben lévő pacifista alkotmány csak azt teszi lehetővé, hogy az ország válaszoljon esetleges megtámadására. Ezúttal azonban olyan eszközöket szereznek be, amelyekkel ki lehet iktatni az ellenséges rakétaállásokat, még azelőtt, hogy a lövedékeket az ellenfél egyáltalán működésbe léptethetné. A legfőbb cél az elrettentés növelése. Ez tehát fordulópont az ország védelmi politikájában.
A stratégia egyértelműen Észak-Korea agresszív politikája ellen irányul. Kim Dzsong Un rezsimje idén már több mint 50 ballisztikus rakétát lőtt ki, s az egyik lövedék még Japán felett is átrepült, ami nagy felháborodást keltett Tokóban. Ám természetesen nem csak a Phenjantól érkező fenyegetésről van szó: a szigetország Kína növekvő hatalmi törekvéseire is odafigyel. Japán augusztusban azzal vádolta Pekinget, hogy az általa kilőtt rakéták csapódtak a tengerbe a Japán különleges gazdasági övezetéhez tartozó területen. Az akkori közlés szerint kilenc rakétáról lehetett szó, amelyek közül öt Hateruma szigettől délre zuhant a tengerbe. A rakétákat a Tajvan körül éles lőszerekkel gyakorlatozó kínai hadsereg indította el. Ez volt az első olyan eset, amelyben kínai rakéták megsértették a japán tengeri gazdasági övezet határát, ez pedig mindössze 370 kilométerre helyezkedik el Tajvantól. Japánt tehát közvetlenül is érintene egy Tajvan elleni agresszió.
Mindezek mellett Oroszország is Japán célkeresztjében van. November végén az orosz biztonsági szolgálat egyik informátora felfedte, hogy Vlagyimir Putyin komolyan fontolgatta Hokkaidó megszállását. Az orosz elnök a 2021. augusztusi ukrajnai agresszió előtt a több mint 75 éve parázsló Kuril-szigeteki vitát "egy orosz értelemben vett helyi katonai konfliktussal akarta megoldani". Ez egy, a Newsweek által megszerzett e-mailből derül ki.
A katonai kiadások drasztikus bővítése, de mindenekelőtt Japán új stratégiai orientációja az USA-val kötött védelmi szövetség felülvizsgálatát is jelenti. Ez az együttműködés eddig a "lándzsa és pajzs" elvén alapult: Japán védekezik, az Egyesült Államok támad. A jövőben a japán hadsereg - a hivatalos elnevezés eddig kissé szemérmesen "önvédelmi erők" volt - közvetlen ellentámadást indíthatna amerikai támogatás nélkül, például saját rakétáival megsemmisíthetné az észak-koreai rakétaindító állásokat. Japán 35 milliárd euróért Tomahawk cirkálórakétákat kíván vásárolni. Ezenkívül Tokió – Washington bosszúságára - Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt egy új vadászgépet akar kifejleszteni.
