Szlovákia;kormánybuktatás;

- Megbukott a szlovák kormány, vége a populista Matovic-érának

Elbukta a bizalmi szavazást Eduard Heger kormánya, ezzel véget ért a populista Igor Matovic ámokfutása. A politikai válság már a szlovák államcsőd rémképét is előre vetítette.

Igor Matovic megmenthette volna saját pártja, az OLaNO kormányát, ha lemond pénzügyminiszteri tisztségéről, de a szlovák politikai életet feje tetejére állító populista politikus önként nem vált meg a hatalomtól. A liberális SaS párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról kedden kellett volna szavaznia a pozsonyi törvényhozásnak, végül csütörtökön, akkor is több órás halasztás után, 78:20 arányban a képviselők a Heger-kabinet menesztésére voksoltak. A Matovic vezette legnagyobb kormánypárt, az OLaNo kivonult a szavazásról.

A 2020 tavaszán alakult négypárti koalíció már idén nyáron széthullott, a Richard Sulik vezette liberális SaS szeptember elején kivonult a kormányból. A liberálisok akkor is Matovic lemondásához kötötték maradásukat, a gazdasági miniszteri tisztséget betöltő Sulik felajánlotta személyes távozását, de a koalíció megtartását, amennyiben Matovic is távozik a kormányból, a pénzügyminiszter azonban erre nem volt hajlandó.

Ezúttal, csütörtökön délelőtt Matovic sajtótájékoztatón jelentette be, távozik a pénzügyminisztérium éléről, amennyiben az SaS visszavonja a kormány elleni bizalmatlansági indítványát és elfogadja a jövő évi költségvetést. Felajánlása azonban már késői volt, nemcsak a liberálisok és a többi ellenzéki képviselő, egyes koalíciós partnerei is úgy vélekedtek, Matovic személye olyan teher, amelyet nem cipelhet tovább a kormányzat.

Mindemellett az került mérlegre, hogy a legnagyobb parlamenti frakciót adó párt elnökeként valójában Matovic mozgatja Eduard Heger kormányát, és ez a miniszteri tisztségből való távozása után sem változna.

Hogy mi a baj Igor Matovic személyével? A populista politikus korrupcióellenes retorikájával nyerte meg a 2020 februári választásokat, de miniszterelnökként egy év alatt megbukott. A nevével fémjelzett négypárti koalíció eleve tűz-víz szövetség volt, a két populista és két elkötelezetten demokrata, EU-párti formáció együttműködése kezdettől döcögött. Matovic az Orbán-kormány unortodox politikájának csodálójaként megpróbált hasonló módszerekkel élni, a koalíciós társakkal való egyeztetések nélküli, a hatályos működési jogszabályokat megkerülő döntések sorát próbálta keresztülvinni. Miniszterelnökként egy év után megbukott, miután – saját bevallása szerint - Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével, de a koalíció és a parlament jóváhagyása nélkül orosz koronavírus elleni vakcinabeszerzési szerződést kötött Moszkvával és le is szállíttatta Szlovákiába az első 200 ezres adagot. Akkor még Eduard Heger miniszterelnöki kinevezése megmentette a helyzetet, Matovic pénzügyminiszter lett. A koalíciót az robbantotta szét, hogy idén júniusban Matovic populista válságkezelő csomagját megvétózta Zuzana Caputova államfő, az elnöki vétót a parlament újfasiszta képviselőinek segítségével megtörte az OLaNO és megszavazta a Matovic-csomagot.

A SaS akkor távozott a kormányból és csak idő kérdése volt a Heger kabinet bukása. Általános vélemények szerint a Matovic-éra permanens politikai válságot jelentett, kiszámíthatatlanságot, ami már a gazdasági stabilitást is veszélybe sodorta. Branislav Reľovský, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elemzője a npaokban megkongatta a vészharangot, jelezve, államcsőd veszélyezteti Szlovákiát, ha nem oldódik meg időben a válság, akkor szinte biztos, hogy a jövő évi állami költségvetés elfogadása is eltolódik, ami súlyos következményekkel járhat.

A pénzügyminisztert azonban mindez nem különösebben zavarta, Sulik a parlamenti szavazás előtti felszólalásában elmondta, Matovic az államfő hivatalában aláírta saját lemondását, majd pár perccel később kitépte egyik asszisztense kezéből az iratot és darabokra tépte azt, újabb tanúbizonyságát adva megbízhatatlanságának.

A folytatásra több forgatókönyv is adott, egyelőre nem tudni milyen megoldás mellett dönt Zuzana Caputova. Az államfő előrehozott választásokat írhat ki, ha a parlament alkotmányos többséggel (legalább 90 képviselő) megszavazza az előrehozott választások kiírását lehetővé tévő alkotmánymódosítást. Kinevezhet szakértői kormányt, vagy felkérhet egy olyan politikust, aki bizonyítani tudja, hogy megvan a kormányalakításhoz szükséges minimum 76 fős támogatása a törvényhozásban. Ha előrehozott választás lesz, annak lebonyolításáig vélhetően ügyvezetőként marad a Heger- kabinet.

A parlamentben 78 képviselő vonta meg a bizalmát Eduard Heger kormányától, előtte bohózatba illő jelenetek zajlottak az elnöki irodában.